L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)

A két világháború között ugyancsak a Háziipari Felügyelőség, később Magyar Háziipari Központ folytatta elődje munkáját, amelynek kilenc területi felügyelőség volt alárendelve. A Háziipari Felügyelőségek foglalkoztak a nyersanyagok beszerzésével, az oktatómunkával és a kész termékek forgalmazásával. A kiállítások megrendezésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Földműves Szövetség, az Országos Iparegyesület, vidéken az Országos Mezőgazdasági és Ipari Kiállítások adtak lehetőséget. Igen érdekes megfigyelni, hogy ezekben az évtizedekben a háziiparosok, népművészek munkáját a „nemzeti háziipar" kialakulását hogyan támogatták a néprajztudomány szakemberei, akik közül többen a „Gyöngyösbokréta" szakértői is voltak. A m. kir. Balatoni Intézőbizottság Tihanyban 1936-ban a Balaton egyik legszebb pontján építette meg a „Balaton környéke népművészetének a házát". (DOMANOVSZKY GY., 1943.) A Népművészeti Házban már népművészek is dolgoztak és árusították a Balaton-vidék népművészeti termékeit. Egy buzsáki menyecske viseletbe öltözve árusított tavasztól őszig. Népművészeti kiállításokat szerveztek pl. Balatonfüreden, kihangsúlyozva azt az elképzelést, hogy minden lakásban, de elsősorban a Balaton-vidék nyaralóiban legyen úgynevezett magyar szoba, vagy legalább egy sa58. Keresztszemes hímzéssel kendervászonra varrott mintakendő. 1898-ban készült Zamárdiban. RRM 73.35.307. 286