L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)

A két világháború között ugyancsak a Háziipari Felügyelőség, később Magyar Háziipari Központ folytatta elődje munkáját, amelynek kilenc területi felügyelőség volt alárendelve. A Házi­ipari Felügyelőségek foglalkoztak a nyersanyagok beszerzésével, az oktatómunkával és a kész termékek forgalmazásával. A kiállítá­sok megrendezésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Földműves Szövetség, az Országos Iparegyesület, vidé­ken az Országos Mezőgazdasági és Ipari Kiállítások adtak lehető­séget. Igen érdekes megfigyelni, hogy ezekben az évtizedekben a háziiparosok, népművészek munkáját a „nemzeti háziipar" kiala­kulását hogyan támogatták a néprajztudomány szakemberei, akik közül többen a „Gyöngyösbokréta" szakértői is voltak. A m. kir. Balatoni Intézőbizottság Tihanyban 1936-ban a Bala­ton egyik legszebb pontján építette meg a „Balaton környéke nép­művészetének a házát". (DOMANOVSZKY GY., 1943.) A Nép­művészeti Házban már népművészek is dolgoztak és árusították a Balaton-vidék népművészeti termékeit. Egy buzsáki menyecske viseletbe öltözve árusított tavasztól őszig. Népművészeti kiállítá­sokat szerveztek pl. Balatonfüreden, kihangsúlyozva azt az elkép­zelést, hogy minden lakásban, de elsősorban a Balaton-vidék nya­ralóiban legyen úgynevezett magyar szoba, vagy legalább egy sa­58. Keresztszemes hímzéssel kendervászonra varrott min­takendő. 1898-ban készült Zamárdiban. RRM 73.35.307. 286

Next

/
Thumbnails
Contents