L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)

Domonovszky György 1942-ben írja a Tihanyban 1936-ban megnyílt Népművészeti Ház és az ezzel egy időben Balatonfüreden megrendezett népművészeti kiállítás ismertetőjében. „...Minden szépet szerető embernek örömet jelentenek a remekbe készült endrédi csipkék, de könyvünk keretein kívül esik... " (DOMANOVSZKY GY., 16.) A balatonendrédi csipke 1936-ban a Berlinben megrendezett háziipari kiállításon „Urkunde" részvételt igazoló és elfogadó oklevelet kapott. Gecsey Lídia 1927-től kezdett önállóan tervezni és alkotni. A Tihanyi Népművészeti Házban 1936-tól rendszeresen tartott csipke bemutatókat. Az endrédi telepnek mint kiváló csipkekészítőnek, az új tervek bemintázása volt a feladata. 1969-ben rendezték meg Balatonendréden a Művelődési Házban gyűjteményes kiállítását. (52-55. ábra) Életművét több elismerő oklevéllel jutalmazták. Az endrédi csipke az 1940-es évektől kezdve kiváló eredményeket ért el a művészi háziipar területén. A régebbi csipkék azt mutatják, hogy az 1940-es években több nagyméretű, 100x100 cm-es négyszögletes vagy kerek terítő is készült az 50 cm-es párnákon. Ezeket olyan pontosan varrták össze, hogy csak a legkiválóbb szakértők tudták felismerni. A csipkeverők közül elsőként Kájel Endrénét említjük, akinek csipkemintáival a Magyar Iparművészet című folyóirat 1943-ban megjelent számaiban is találkozhatunk. 1979-ben Kájel Endréné teljes életművét mutatta be Budapesten a II. kerületi Művelődési Ház, majd ugyanebben az évben megnyílt Szántódpusztán az első kiállítás, amely folyamatában mutatta be, mint művészi háziipari tevékenységet az endrédi csipkét. Az 1980-as években a Délbalatoni Háziipari Szövetkezet támogatásával Kolumbán Gergelyné csipkekészítő vezetésével működött csipkeverő tanfolyam az endrédi Kultúrházban. 1998-ban Kiskunhalason megrendezett I. Csipke Világkiállításon a 82 kiállító között Magyarországot a vert csipke kategóriában Kájel Endréné (Balatonendréd) hópehely mintás ovális, és Kájel Sára (tervező), Kájel Endréné (kivitelező) négyszögletes térítője képviselte. Úgy érezzük, hogy ez napjainkban méltó elismerése a balatonendrédi csipkének, - mely bízunk benne - hogy a jövendő „nemzeti háziiparnak" is szerves része lesz. 54. Balatonendrédi vert csipke. Kerek terítő, érdekes szélmegoldással, mely összhangban van a közepével. Balatonendréd, Kájel Csipkeház. 55. Balatonendrédi vert csipke. Pávafarkas mintájú kerek terítő. Balatonendréd, Kájel Csipkeház. Összegzés „...A népművészet iránti érdeklődés hajnalán egyéni munkának látták a népi díszítőművészeti alkotásokat, később a kollektivitás kifejlődésének, művészi megnyilatkozásának tekintették őket..." (PALOTAY G., 1948.) 283