L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

vették meg a családtagok ruháját is, nem hagytak abba beleszólást. Az anya, anyós vizsgálta felül lányát, menyét mielőtt elindult a faluba, megigazította konty át, megindította szoknyájának ringását, kinyitotta a nagykaput, ha a túl bő szoknya nem fért ki a kiskapun, mikor pl. Törökkoppányban templomba indultak. (44. ábra) Megvizsgálta akkor is, ha semmi kivetnivalót nem talált. (KNÉZYJ., 1996.371-89.) Adott időben a viseleti különbségek egy része abból adódhatott, hogy a változások fáziseltolódással érintették az egymás mellett élő csoportokat. Az egymás ruházatát kicsúfoló falvak népe véleményével kifejezte elképzelését a számára méltatlan viseletről, de olykor csak a másságot figyelte és jegyezte meg. Kisebb falucsoportok összetartozása is kiderült a ruházat szemmel látható darabjainak azonosságából vagy hasonlóságából (konty, kalap, tarisznya, szűr, ködmön, a viselet anyagának színe, bősége). Ez azonos ízlésvilágra is utal ezeken a csoportokon belül. Ezek a vélekedések a néprajz, a paraszti ízléskutatás igen fontos forrásai. Knézy Judit 248 48. Zselickisfaludi fiatal menyecskék szigetvári kontyban „tilanglival". Gönyey Ebner Sándor felvétele, 1931.