L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)

ségeket kellett találni. Ezen a területen a burgonya vált az egyik legfontosabb termékké. Ebben az időben a maradiak helyett az eredményesen kísérletezőket tekintették példának. A fejlődésben megkéstek a Marcali környéki, a Kis-Balaton, Kis- és Nagyberek körzetében élő falvak, részben a lecsapolások elhúzódása miatt is. Bár itt a megye nyugati határán igényesen kezelt boraikkal mindig, de a filoxera vész után is kitűntek a parasztgazdaságok Baglastól Kéthelyen át le Csurgóig stb. (JANSITS E., 1910. 1-72.) Gesztenyét is adtak el, Surd környékén pedig nagyobb mennyiségben pálinkát. Innen, és a Dráva-menti magyarok és horvátok közül sok idénymunkás (15. ábra), arató került ki. (KNÉZY J, 1984-1985. 381-106.) Az uradalmi cselédek száma a XIX. század végére elérte a kisgazdák számának egyharmadát. Az első világháborút követő gazdasági gondokból a kilábalás az 1930-as évek második felében következett be. Tej-, hangya-, hitelés más szövetkezetek kiterjedtek a községek jelentős részére, melyek segítették a kisgazdákat az értékesítésben és a beszerzésekben, de részt vettek a felvilágosító munkában is. Egyes ágaza- 14. Somogyszobi módos patokban állami segítséget is kaptak a gazdák. Az igényesebb állat- rasztgazdák, „pógárok

,

\ 1910. tartásra, fokozottabb mértékű burgonya, cukorrépa termelésre tö- RRM F 6419. rekedtek. Fellendülést a háborús készülődés hozott, mind a szá- Ismeretlen szerző felvétele. 23