L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A paraszti viselet változásai a XVIII–XX. században (Knézy Judit)

26. Idős asszony vászon öltözékben (fejkendő, vállkendő, hosszú ujjú ing, bő szoknya, két szélből bő vászonkötény). A kisbíró ujjas szűrben. Az egyik gazda kerekszűrben és kucsmában, a másik fehér posztómellényben. Kastélyosdombó, 1927. RRM F 7435. Gönyey Ébner Sándor felvétele. gyobbrészt fehér vászonból varrt halálra való ruhájukat, de még a szuloki németek is. (DM 694-90/2.) Ennek nyomában ősinek, tisztának, keresetlennek, bibliai időkre emlékeztetőnek, egyszerűnek vélték az emberek a festetlen vászonruházatot és némi nosztalgiával emlegették elődeiket. Magára a temetésre, de a torba is félgyászban mentek a XX. század elején, ami kékfestős minta nélküli ruházatot jelentett a nőknél. A nagypénteki gyónó szoknyák megfeleltek a korábbi ünnepi vászonszoknyák bőségének, Táncolásának, vagy lerakásának, néhol a kötény is bő, két-három szélből való (Belső-Somogy, Rinya-mente). A korábbi házi színezésnek egy helyen maradt fenn a XX. század elejéig hagyománya, a csökölyi asszonyok nagypéntek délutáni, sáfránnyal sárgított ruházatában. A színes, gyári anyagokból való ruhadarabok sorsa A XIX. század második felében alakult ki a női kontyok sokfélesége. Ezek az asszonyok korát, helyzetét, hovatartozását, egyszóval identitását, s egy-egy falusi közösség összetartozását is mutatták. A XIX. század második felében kialakult színes viseletekben a különböző színeknek gazdag jelentéstartalma alakult ki. A fekete szín hosszú ideig a fiatalok színe. (GÁBORJÁN A., 1969. 11., KERÉKGYÁRTÓ A., 1937. 83-86.) Ez maradt fenn női kontyok részeként, főkötő formájú darabokban, szoknya, kötény, vállkendő, férfiak mellényének, nadrágjának, nyakravalójának színében, szűr- és bundahímzéseken. Míg a fekete az ünnepi vise27. Idős lábodi református ember tiszta fehér vászon öltözetben, fehér nyakravalóval. RRM F 7204. " Garay Ákos felvétele, 1910. 231