L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szűcsmunka (Torma László)

17. Női ködmön. XIX. század második fele. Csököly. NM 120.000. ШШ • 18. Női ködmön. XIX. század vége. Csököly. RRM 4263. gyében, amely egy jól körülírható területhez köthető, három egymáshoz közeli helységből származik a Nagyberek déli részéről. Ugyanezt a típust sejtjük egy korai leírás mögött: „A Buzsák, Táska, Tót-Szent-Pál és Vajaskér faluk tótnyelvű lakossága... Öltözetük bőrből készült, tulipántos, sujtásos prémgalléros nehéz bőrbekecs, télen-nyáron egy szál gatya s lábukon szíjas bocskor". (CSÁKY E., 1895. 229.) Lehetséges hogy a nemzetiségi viselet különbözősége miatt térnek el felfogásban, díszítményeikben ennyire a többi Somogy megyei ködmöntípustól. Az archív felvételek adatai és a lelőhelyek alapján a római katolikus és református női viselet különbsége a ködmönök díszítettségében észrevehető, a különböző típusok hordását előnyben részesítik. A nagyon színes, újabb, többnyire hímzett és barnára festett darabokhoz (a rövidderekú, a toldott aljú és telt rátétű típus) inkább a katolikusok, míg a hagyományosabb fehér bőrű, vörös rátét virágosakhoz (sokszöghátú típus Csökölyben és környékén) pedig a reformátusok ragaszkodtak. Valószínű árnyaltabb volt a megkülönböztetés, hiszen Csökölyben is több típus megtalálható. 204