L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái (Knézy Judit–István Erzsébet)

A virágos mintájú ólommázas kerámia a késő középkorban ha­zánkban is kialakult. Mintakincsében a reneszánsz virágkompozí­ciók szerkezete őrződött meg, amely kisugárzott a helyi fazekas­ság stílusára éppúgy, mint a habán mesterek tevékenysége. Utób­biak munkái a Dél-Dunántúlra Erdélyhez és a Felvidékhez képest fáziseltolódással érkeztek el. Mindkét forrás mintakincsének szi­gorúbb szerkesztésmódja a paraszti ízléshez alkalmazkodó helyi fazekasok kezén játékosabb, lazább, a felületen jobban szétterülő kompozíciókká alakult. Az ólommázas paraszti kerámiára inkább a késői ún. poszthabán mintakincs hatott. Feltételezhetően a du­nai kereskedelem útvonalán évszázadokon keresztül eljutottak Somogyba távolabbi magyarországi fazekas központok és külföl­diek munkái, amelyek szintén alakították, gazdagították a helyi stílusokat. Somogyban a lakáskultúrában kialakult magas igény, valamint a fazekas kézművesség rendelkezésére álló szegényesebb választé­kú nyersanyagok, kedvező lehetőséget biztosítottak a megyén kí­vüli fazekasok áruinak. Ezért tűnik úgy, hogy a somogyi lakosság és a kézművesek is nagyobb toleranciát mutattak a megye határa­in kívül dolgozó fazekasok készítményei iránt. A somogyi lakos­ság ugyanúgy ragaszkodott a helyben készült archaikusabb kéz­műves termékekhez, mint ahogyan kész volt befogadni új eleme­45. Füstöskonyha cserepedé- ket a helyi kultúrába, nevezetesen cserépedény készletébe, szobá­nyekkel a SZSZNGY kisba- ját díszítő kerámiaanyagába. jomi lakóházában. Knézy Judit - István Erzsébet 142

Next

/
Thumbnails
Contents