L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái (Knézy Judit–István Erzsébet)
A virágos mintájú ólommázas kerámia a késő középkorban hazánkban is kialakult. Mintakincsében a reneszánsz virágkompozíciók szerkezete őrződött meg, amely kisugárzott a helyi fazekasság stílusára éppúgy, mint a habán mesterek tevékenysége. Utóbbiak munkái a Dél-Dunántúlra Erdélyhez és a Felvidékhez képest fáziseltolódással érkeztek el. Mindkét forrás mintakincsének szigorúbb szerkesztésmódja a paraszti ízléshez alkalmazkodó helyi fazekasok kezén játékosabb, lazább, a felületen jobban szétterülő kompozíciókká alakult. Az ólommázas paraszti kerámiára inkább a késői ún. poszthabán mintakincs hatott. Feltételezhetően a dunai kereskedelem útvonalán évszázadokon keresztül eljutottak Somogyba távolabbi magyarországi fazekas központok és külföldiek munkái, amelyek szintén alakították, gazdagították a helyi stílusokat. Somogyban a lakáskultúrában kialakult magas igény, valamint a fazekas kézművesség rendelkezésére álló szegényesebb választékú nyersanyagok, kedvező lehetőséget biztosítottak a megyén kívüli fazekasok áruinak. Ezért tűnik úgy, hogy a somogyi lakosság és a kézművesek is nagyobb toleranciát mutattak a megye határain kívül dolgozó fazekasok készítményei iránt. A somogyi lakosság ugyanúgy ragaszkodott a helyben készült archaikusabb kézműves termékekhez, mint ahogyan kész volt befogadni új eleme45. Füstöskonyha cserepedé- ket a helyi kultúrába, nevezetesen cserépedény készletébe, szobányekkel a SZSZNGY kisba- ját díszítő kerámiaanyagába. jomi lakóházában. Knézy Judit - István Erzsébet 142
