Varga Éva: Kozma Andor • Életem, 2001

nem voltak az alkotmányhoz kapcsolódó tervei; de utóbb, évtizedek múlva, mégis több országgyűlésen át képviselte Somogy vármegye valamelyik területét függetlenségi programmal s mint tárgyilagos, judiciózus54, jó szónok tűnt fel. Ma is él még Kaposvárott s a magyar biztosító társaság ottani fiókjának köztiszteletben álló vezér titkára. Az én életemben azért epochális^s férfiú, mert mint vidám patvarista^ö, ö tanított engem elsőül csínos, pajkos, magyar nótákra és mókákra. Tőle eredt repertoirom^^ néhány darabjával fényes hatásokat értem el. Például a „Cintányérom, cintányérom pogácsa", meg a „Már én többé korhely legény nem leszek" kezdetű nótával. S még több derültséget keltettem azzal, hogy Szabó Kálmán bácsi betanítása szerint, arra a kérdésre, hogy mit álmodtam, mindenkor azt feleltem, hogy szép asszonyról álmodtam. Édesapámnak egy régebben volt patvaristája, Veszter Imre, aki már mint nagykanizsai ügyvéd látogatott el hozzánk Kaposvárra (utóbb ez is hosszú időn át mint képviselő tette nevét általánosan ismertté), szintén toldott egy kedves kis úri mű-népdalt a repertoiromhoz. Azért írom ide a szövegét, mert ezt soha azóta senkitől sem hallottam: „Pirosodik, hajnalodik, A menyecske álmodozik. Piros ajka csak úgy nevet — Jaj, beh hamis álma lehet!" Általában a házunkat látogató urak mind nagyon szerettek velem foglalkozni. Különösen tiszteltem közülük egy Maár Gyula^^ nevezetű, göndör hajú, szíves bácsit, mert azt hallottam róla, hogy ő tán még a Veszter Imrénél is jobban zongorázik, pedig az már Plotényivel és Reményivel^^ is koncertezett együtt. Nekem ezek az utóbbi művésznevek pusztán csak sokszor hallott szavak voltak, de számomra a hírességet 36