Varga Éva: Kozma Andor • Életem, 2001

a családjával, mielőtt mi beköltözködtünk. Azért adta ki nekünk, mert ő elköltözködött Szigetvárra, mégpedig úgy emlékszem, azért, hogy majd ott követnek választassa meg magát, ha megint lesz magyar alkotmány. Hogy mi a magyar alkotmány, arról már akkor is volt némi sejtelmem, mert nálunk arról sokat beszéltek a nagyok. Azt is tudtam, hogy 1861-ben, az én születésem évében, már volt is megint egyszer s akkor az én édesapám is Deák-párti követ volt Marcaliból s Pesten országgyűlésezett. Hanem akkor az alkotmány nem tartott soká. Most azonban megint lesz s valószínűleg tartósabb. Jakab István, akit az újabb alkotmányosság reménye vitt el Szigetvárra, s akit mi röviden Pista bácsinak, sőt bizalmaskodva Csicsa bácsinak is hittünk, gyermekemlékeimnek egyik legérdekesebb alakja. A felesége Siklóssy leány volt, a Budapesten is emlékezetes idősb dr. Siklóssy Gyula, kitűnő szemorvos testvére, ki valami atyafiságot is tartott az édesanyámmal. Jakab néni magas, komoly asszony, Csicsa bácsi ellenben igen alacsony és szertelenül tréfás, kéneső elevenségű*^ ember volt. Fekete szeme úgy villogott, mint valami kedves kis ördögé. Fekete haja rendetlenül libegett; nagy fekete szakálla még rendetlenebbül, mert gazdájuk minden píQanatban mozgott, forgott, helyet változtatott, lépett, ugrott, gesztikulált, suttogott, beszélt, kiabált, süvöltött, hahotázott, kesergett - és minden mondatát kizárólag vocativussal^o kezdte. „Oh ember!... Óh nő!... Oh gyermek!... Oh haza!... Oh Európa!... Oh világ!... Oh nép!... Óh király!..." — szüntelenül ilyen felkiáltásokban tört ki, akármi ötlött is eszébe. Pedig esze villámgyorsan működött s mindig forrt benne valami. Az egész világ minden dolgával gondolt. Politika, vaUás, bölcsészet, költészet, jog, természettudomány, társadalmi élet, matematika, léghajózás, sztratégia^i, Khína kultúrája, Guatemala éghajlata, diplomácia, ipar, morganatikus fejedelmi házasság^^^ az előkelő világ minden botránya, cigányügy, színház, gyer34