Költő L.-M Aradi Csilla: Fejezetek a magyar középkori élet tárházából, 2001
A régészeti leletanyag alapján három csoport különíthető el: késő avar kori, Karoling és magyar honfoglalás kori műveltség emlékei találhatók a 716 feltárt sír mellékletei között. A késő avar kori griffes-indás népesség hagyatéka a temető egész területén megfigyelhető. A férfiak rangjelző viselete az öntött, vésett-poncolt indákkal, pikkelymotívumokkal és egyéb stilizált növényilletve állatábrázolással díszített veretes öv. A leggazdagabbak hátaslovainak szerszámzatán aranvozott-ezüstözött kantárrózsák voltak, és sírba kerültek fegyvereik, a csontos íj, fokos, harci balta is. A női ékszerek szőlőfürtcsüngős és ovális karikájú, üveggyöngycsüngős fülbevalók, állatalakos és üvegbetétes mellboglárok. A dinnyemag alakú gyöngyök arany- és ezüstfóliás többtagú rúdgyöngyökkel együtt alkotják a nyakláncokat. A IX. századi, nyugati kereskedelmi kapcsolatokat tükröző ún. Karoling-peremkultúrához tartozó leletanyaggal rendelkező személyek többségét a domb nyugati részén temették el. A férfi sírok jelA fonyódi honfoglaló vitéz aranyozott lemző leletei ennél a csoportnál is elsőezüst nagyszíjvége sorban fegyverek és használati tárgyak: lándzsák, balták, borotvák és csiholok. Egy frank sarkantyúpár a korabeli lovas harcmodorra utal. A női és kislány sírokban Dalmáciára és a Morva-medencére jellemző ékszerek fordulnak elő: színpompás, ún. millefiori- és többtagú rúdgyöngyök, öntött csillagcsüngős és huzalból sodrott fülbevalók, poncolt lemezgyűrűk, üveggombok. Ritka lelet egy szokatlan formájú, valószínűleg övre, vagy nyeregre is akasztható, vasabroncsokkal megerősített sajtár. Ugyancsak e korszakhoz sorolhatók a szűk nyakú palackok. A környékre települő magyar honfoglalás kori népesség figyelembe vette a korábbi temetkezési rendet. A sírsorok szabadon maradt részeit úgy vették használatba, hogy a jelképes lovas - csupán lószerszámokat tartalmazó temetkezéseik az avar lovas sírok közvetlen környezetében kerültek elő.