Költő L.-M Aradi Csilla: Fejezetek a magyar középkori élet tárházából, 2001

tot mutat, Somogy is az egyik legsűrűbben lakott megye a XV században. A török háborúk alatt a végvári vonalon fekvő területekről való elköltözés miatt mind több és több falu válik lakatlanná. Dernschwam császári követ 1555-ben a Dráva-Duna közén vonul át és a pusztulásról a következőket írja: „Ez a szép termékeny táj Lajos király halála óta pusztává és elvadulttá vált, a bozótok és erdők rablók, martalócok búvóhelyéül szolgálnak, sok-sok elpusztult falu nyomai láthatók, a jó termőföldeket alig művelik, s a táj nap mint nap pusztább lesz." Sarkantyúk Somogy megyei lelőhelyekről. A lábon hajtott marhák messze földre eljutottak. A hamburgi állatvásár ábrázolása. П

е tűrje a papság, hogy a nép a temetőben, vagy magában a templomban táncra perdüljön. Mert Szt. Ágoston úgy rendeli: ünnepnapon is inkább kapáljon, vagy szántson az ember, mintsem, hogy vigadozzék! A templom, a kolostor legyen az Isten háza! De az se forduljon többé elő, hogy a templomban, ahol istentiszteletnek, élők és holtak üdvét szolgáló imádságnak kell felhangzania, rablók és fosztogatók lakomázzanak, s ott gyűjtsék össze rablott zsákmányukat. " (Az 1279 évi budai zsinat exkommunikációs határozatából.) Nem véletlenül születtek meg ezek a szigorú ítéletek, hiszen a középkori vallásgyakorlatot a hitbuzgalom mellett a kitörő életöröm is jellemezte, amelyre egy példa az az aacheni zarándoklat 1524-ből,