Költő L.-M Aradi Csilla: Fejezetek a magyar középkori élet tárházából, 2001

delték (kolera, pestis), illetve a temetők csontanyagának tanúsága szerint jelentős mértékű lehetett a csontbetegségek száma is (köszvény). A korabeli források 1194ből a Dráva-Száva közti területen sáskajárásról, éhínségről és járványról, 1224-5, 1270 és 1348ból pedig pestisjárványokról számolnak be. 1439-ben vérhas okozta Albert király halálát. A gyermekágyi láz nem kímélte a királynékat sem, Anne de Foix, II. Ulászló hitvese 1506 júliusában, alig 10 nappal II. Lajos születése után halt Körmenet ábrázolása a Mátyás Graduáléból, díszes sírkövekkel a kerengő' udvarán. meg. Matuzsálemek azonban a középkorban is léteztek, erre példa egy Somogyi Mátyás nevezetű jenéi jobbágy, aki 1615-ben, tanúvallomásának idején 125 éves, és állítása szerint János király és Izabella esküvőjén már javakorabeli emberként vett részt. A XV századi Magyarországon 62 ünnepnap volt a vasárnapokat leszámítva, így a 365 napból csak 251 telt munkával. Nemhiába nevezi egy korabeli forrás Magyarországot Boldogasszony rózsakertjének, vagy ahogy egy átutazó francia domonkosrendi szerzetes írja 1308-ból: „...legelőkben, kenyérben, húsban, aranyban és ezüstben bővelkedő föld ez. Halakban pedig minden országnál gazdagabb... a folyók legtöbbjének homokja aranyat hord. Ezért aztán Magyarországon az urak állandóan mosatják, termeltetik és gyűjtik az aranyat." Somogyvári pártamaradványok.