Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999

E

kiállítási teremben a vitrineket az egyes vizes élőhelyeknek megfelelően úgy rendeztük be, hogy a nyílt vizi élőhelytől haladhatunk a csak időnként vízzel borított élőhelyek felé. A vízpartokon a víz mélységétől függően a növényzetnek sajátos, kis távolságokon belül is jól tanulmányozható övezetessége fejlődik ki. A vizek szabad szemmel nem látható lakói az algák (növények) és a planktonok (állatok). A vizek felszínén gyakran cikáznak molnárpoloskák, a vízben pedig ragadozó életmódú közönséges vízi skorpiót és vízi botpoloskát láthatunk. A szitakötők lárvái a vizek félelmetes ragadozói, képesek elkapni az ebihalakat és a kistermetű halivadékokat is. Átváltozásuk után pedig a vízpartok gyorsan tovalebbenő, ügyes vadászai. A

mocsári teknős Magyarországon csaknem minden síkvidéki álló- és lassú folyású vízben előfordul. Hátpáncél)a 20 cm-nél nem nagyobb, tojásait nyár elején rakja le száraz helyen a maga ásta gödörbe. A vízben különösen a sekély iszapos részeket kedveli, főleg rovarokkal, csigákkal és kishalakkal táplálkozik, de a növényi táplálékot sem veti meg. Télen az iszapba húzódva téli álmot alszik. Védett faj. A

folyami rák a síkvidéki tiszta folyóvizeket kedveli, de tavakban is előfordul. Éjszaka jár zsákmányolni, táplálékállatai: rovarok, csigák, ebihalak és döglött vízi állatok. Az ősszel lerakott petékre a nőstény potrohlábai közt a következő év tavaszáig vigyáz. Az utódok a nyár elején kelnek ki, mindenben hasonlítanak a kifejlett állathoz. Védett faj. ^Illgíjpr VIZEK, VÍZPARTOK