Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999
S omogy megye, a Dunántúl legnagyobb megyéje, a Balatontól délre helyezkedik el. Területe: 6036 km', földrajzilag a Dunántúlidombsághoz tartozik. Állandó népessége 1998ban: 345 279 fő volt; átlagos népsűrűsége: 56 fő/km a . Természetes határai nyugaton a Zalai-dombvidék, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyaidombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva. A somogyi táj a Dunántúli-dombság színes, változatos tájegyütteseinek keveréke. A somogyi középtájak között a domborzat, az éghajlat, a vízrajz stb. átmenetet teremtő, elkülönítő és közvetítő hatása egyaránt megfigyelhető. A megye északkeleti része, Külső-Somogy, lösszel fedett dombság. Ezen a tájon északnyugat-délkeleti és erre merőleges völgyszerkezeti rendszer alakult ki. Itt található a megye legmagasabb pontja is, a Gyúgy-hát (311 m). A megye nyugati részén, a Balatontól egészen a Dráváig, Belső-Somogy homokos síksága húzódik, melyből csak a lösszel fedett Marcali-hát emelkedik ki. A megye keleti területén, a Kapós folyótól délre a Zselici dombvidéket találjuk, melynek lankás hátai szinte egybeolvadnak a Mecsekkel. E tájhoz tartozik még a Balaton medencéje is, melynek nagy részét a tó foglalja el, míg máshol kiterjedt mocsár- és lápvilág (Kis-Balaton) jellemzi ezt a középtájat. Az átmenetiség az éghajlati viszonyokban is megmutatkozik. A szomszéd tájakhoz képest kiegyenlítettebb, viszonylag nedves, szubatlanti-szubmediterrán éghajlati jellegű terület, ahol a kelet-európai kontinentális hatás már elmosódottabban érvényesül. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga: 10-10,5 °C. Az évi csapadékösszege: 600-800 mm, mennyisége DNYEK-i irányban csökken. A megye területét az aprólékosan tagolt felszín, a fejlett völgyhálózat és a nedves éghajlat miatt számtalan nagy és apró vízfolyás, tó, láp teszi felszíni vizekben gazdag vidékké. Itt található hazánk harmadik legnagyobb folyója, a Dráva és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is. A lápok között a leghíresebb a Bal át ató. Változatos a talajtakaró, túlnyomóan a barna erdőtalajok az uralkodóak. A megye területének legnagyobb részét állatföldrajzilag az Illyricum faunakörzethez, növénvföldrajzilag a Praeillyricum flóratartományhoz sorolják. A kiállítás megtekinthető: Somogy Megyei Múzeum Kaposvár Fő utca 10. I. emelet Nyitvatartás: április I - október 30. 10-16-ig november 1 - március 31. 10-15-ig Információ: Tel.: (82) 314-011 Fax :(82) 312-822 A kiállítás forgatókönyvét írta és rendezte: Ábrahám Levente, Juhász Magdolna, Nagy Lóránt és Dr. Szakáll Sándor Művészeti vezető: Bánkuti Albin A kiállításvezetőt írta és szerkesztette: Dr. Ábrahám Levente Ötletek: Juhász Magdolna, Nagy Lóránt Lektorálta: Héra Zoltán Technikai szerkesztő: Matucza Ferenc Fotók: Ábrahám L., Juhász M., Nagy L., Gőzsy G-né, Tóth S., Török J., Szinetár Cs., Bécsy L., Szőcs D. Seregélyes T, Frank T, Szollát Gy, MTI fotó Grafika: Matucza E, Sovány R., Zsoldos V Felelős kiadó: Dr. Király István Szabolcs PhD. megyei múzeumigazgató Készült: a Pethő és Társa nyomdájában Kaposvár, 1999 A kiadványt támogatta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Nemzeti Kulturális Alapprogram A megye természeti értékeit bemutató kiállítás bevezetőjében Somogy megye földrajzi helyzetének, domborzatának ismertetése után annak földtörténeti kialakulásával ismerkedhetünk meg. Négy vitrinben mutatjuk be a Földtörténeti korok jellemző kőzeteit és ősmaradványait. A folyosóról nyíló termekben Somogy legfontosabb természetes életközösségei, azok növény- és állatvilága tekinthető meg. Egy-egy nagyméretű, látványosan berendezett dioráma (életkép) mutatja be az egyes élőhelyek - az erdő, a tó, a láp, a homoki erdők és gyepek - élővilágát. A vitrinekben gerinctelen állatok mini életképeiben, préselt növényekben és rovarpreparátumokban gyönyörködhetünk. A gombák formagazdagsága, a lepkék pompás színvilága és a nagyméretű színes fotók megkapóak. Egy további teremben információt kaphatunk a környezetvédelem néhány aktuális helyi problémájáról. Végül a kiállításhoz egy audiovizuális terem is csatlakozik, ahol a somogyi növény- és állatritkaságok mellett természetfilmeket nézhetünk meg. Környezet védelem Homoki gyepek Lápok Audiovizuális terem. Vizek Erdők BEJÁRAT A Föld és az élet története nem évekb'en, hanem évmilliókban, évmilliárdokban mérhető. A földtörténetet időkre, időszakokra, korokra osztjuk fel. A Föld 4,6 milliárd éves. Természetesen ezt az időszakot kiállításunkon nem tudjuk nyomon követni, hanem csak az utolsó pár százmillió évről, a földtörténeti Óidő, Középidő, Harmadidőszak és Negyedidőszakról rendelkezünk kiállított tárgyi anyaggal, melyet különböző kőzetek, ősmaradványok képviselnek a földtörténeti idők és időszakok szerint csoportosítva a vitrinekben. Ha egy területen az egyes üledékek lerakódásában időrendbeli folytonosság van, akkor a legrégebbi üledékek a legmélyebben helyezkednek el, míg a legfiatalabbak a felszínen vannak. Az üledékeket azonban a Föld felszínének külső erői (víz, szél stb.) lekoptathatjákm, s így a hegységekben az idősebb kőzetek, kövületek a felszínre kerülhetnek. Ezek azonosítását segítik elő a csak egyetlen időszakra jellemző ősmaradványok, az ún. vezérkövületek. ELOIDO 2600-580 millió év
