Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

GERŐ KÁZMÉR festőművész (Büssü, 1920. december 5. - Kaposvár, 1988.) 1963-tól tagja a Művészeti Alapnak. Az Iparművészeti Főiskola grafikai szakán végzett, mesterei Diósy Antal, Domanovszky Endre és Haranghy Jenő. A háborút követően költözik Kaposvárra. Korai pasztell tájképeit visszafogott érzelmi hangulatok jellemzik. Az 50-es évek művészetének tematikus követelményeinek hatására az olajfestésre áttérve figurális kompozíciókat készít. Egy 1950-ben kiírt forradalmi témájú pályázat első díját nyeri meg impresszionisztikus vázlatával (nagyméretű panno terve). A 60-as évek elején palettája kivilágosodik, és visszatér kedvelt témájához, a tájképekhez. A látvány festői megragadásakor az évtizedek során többféle stílushatás ösztönző befolyása alá kerül. Eleinte Kunffy Lajos nyomán plein air naturalista szellemben dolgozik. A 60-as évek közepén részben Ruisz György hatására a tájképfestészet posztimpresszionista módszerei felé fordul, majd Lóránt János baráti közelsége indítja határozottabb fakturális kísérletekre. Festőkéssel felvitt, fehérrel tört okkereket és Van Dyck barnákat használ. (Télutó, 1974.) Megtermékenyítő együttmunkálkodást jelentett a 70-es évek elején a Völgyi Dezsővel való közös műteremhasználat és a Balázs János Kör helyiségeiben. A korábbi korszakok jobbára naturalista ihletettségű komponálását eleinte Lóránt, majd színességét tekintve Völgyi Dezső hatására összefogottabb, kiérleltebb szerkesztés felé viszi. Az egyéni képvilág kék tónusú kolorizmusának kibontakozása a 80-as évek fordulóján következik be. Egyenletes ívű fejlődés és gazdagodó művészi kifejezőeszközök jellemzik, miközben festészete témáját illetően nem változik. Kék-zöld színkoloritok expresszivitást sem nélkülöző sűrítéseihez és egy pasztózusabb felület-megmunkáláshoz jut el, mellyel erőteljes benyomást gyakorol a szemlélőre. Indulatiság, sűrű tömörítő erő, eruptív kedélyvilág utolsó korszakának lényege. Noha a táj inspiratív ereje továbbra is meghatározó, legszebb képein a konkrétumot a látomás erejéig tudja felemelni. (Csobánc, 1980, Zselic, 80-as évek eleje, Szabad szombat, 1985.) Díjak Kaposvár Város Művészeti Díja 1970.; Dunántúli Tárlat, Kaposvár, 1984. Irodalom GEGER MELINDA: Epilógus képekben - Gerő Kázmér életmű-kiállítása a Somogyi Képtárban (Somogyi Néplap, 1990. ápr. 21.) HORVÁTH JÁNOS: Gerő Kázmér életmű-kiállítása (Somogy, 1990/5.) 90