Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

A megyei főügyész a tanulságok levonása mellett az elévülés következtében nem ajánlja a felelősségrevonást. A megyei tanács törekvése az elkövetkező években a balatonbogiári kápolnatárlatok e kínos ügyének feledtetésére irányult. A boglári kápolnatárlatok 1973 után a somogyi kiállítás-politikában is mély nyomot hagytak: a kiállítások rendezését tanácsi rendelettel szigorították meg, amely a lektorátusi zsűrijegyzőkönyv mellett a helyi tanács - vidéki kiállítás esetén a megyei tanács engedélyét is - megkövetelte a kiállítótól vagy a rendezőtől.

144 (A 70-80-as években még a megyei múzeum kortárs kiállításait is zsűriztetni kellett.) A megyei tanács a korábbinál jóval nagyobb figyelmet szentelt e területnek. A rendeletek mellett a képzőművészet helyzetéről és fejlesztésének feladatairól a megyei tanács új kiállítási koncepciót dolgozott ki az 1974-es közművelődési párthatározatra épülve és ennek részeként a megyei kiállítóhelyek rangsorolásával kiállítási övezetekre osztotta a megyét.

145 Országosan kiemelt hely Kaposváron kívül a balatoni körzet és ezen belül Balatonboglár. A boglári történések befolyással voltak - ha nem is közvetlenül - a somogyi alkotók egymással és a hivatallal fenntartott kapcsolataira is. A tanács eszközül használta - zsűri tagokként - a helyi prominens művészeket: velük mondatta ki az avantgárdé kiállítási anyagokra a nemet. E szigorításokhoz való asszisztálás hosszú időre megrontotta a fiatalabb képzőművészek kapcsolatát a kiállítás-politika helyi irányításáért felelős - és a boglári ügyben meglehetősen passzív - szövetségi tagokkal. A politika művészeti életre gyakorolt közvetlen befolyása a gyanakvás magvát ültette el bennük. A vélt vagy valós sérelmeken való felülemelkedés, a közös érdekek felismerésére és bizonyos összefogásra csak a rendszerváltás után kerül sor. 38. kép. Haris László: Törvénytelen avantgárdé, plakátterv (1971) 79