Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

által meghirdetett programot felülvizsgálni és engedély nélkül kifejtett tevékenysége ellen hathatós lépéseket tenni szíveskedjenek."

127 Állami vonalon a megyei tanácsot a Művelődésügyi Minisztérium, pártvonalon a Somogy megyei pártbizottságot a budapesti KB szorongatta és szólította fel a boglári kápolnatárlatok ügyének minél gyorsabb lezárására. A közösen kidolgozott intézkedéseket a megyei pártbizottság koordinálta, de előzőleg az MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztályával egyeztetett: „A jelentés előzetes megküldése mellett június 25-én fogadott N. M. osztályvezető elvtárs, és B. L. a képzőművészettel foglalkozó KB-munkatárs a kápolnatárlat ügyében. A jelentéssel és tervezett lépésekkel egyetértenek. B. elvtárs elmondotta, hogy az ügyben többszörös szabálysértés áll fenn, ezért gondoskodni kell a kápolnatárlat megszüntetéséről oly módon, hogy a helyi tanács az illegális úton előállított és sokfelé szétküldött, a tárlat egyes programjait népszerűsítő röplapokért, belföldi és külföldi kiállítások tárlatának engedély nélküli megindításáért és megvalósításáért, perselyezésért, a közegészségügyi előírások figyelmen kívül hagyásáért kell a betiltás jogi alapját megtalálni. Egyetért azzal, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal L. püspökön keresztül kérje a Balatonbogiári Egyházközség és Galántai György közötti bérleti szerződés felbontását. Az ügy jogszerű rendezésére - az illetékes szervek bekapcsolásával - 2-3 hetet elégségesnek tart. B. elvtárs külön hangsúlyozta, hogy a témát elsősorban jogi, közegészségügyi szempontból közelítsük meg, bár kétségtelen, hogy a témának kultúrpolitikai vonatkozásai is vannak. Utalt arra, hogy a külföldi kiállításokkal kapcsolatos eljárást a 160/1960 MT rendelet tartalmazza".

128 Az MSZMP KB, miután meghatározta az eljárás módját, helybenhagyta a június 15-i boglári állásfoglalásban rögzített intézkedésprogramot is, amelyek a következők voltak: „ 1. A szerződést jogilag felül kell vizsgáltatni 2. Az állami és Egyházügyi Hivatalt és a helybeli plébánost tájékoztatni kell a kápolnában kialakult helyzetről, és az egyházi szervektől kérni kell a szerződés felbontását 3. A KÖJÁL vizsgálja meg, hogy a kápolna alkalmas-e műterem, illetve kiállító terem céljára közegészségügyi szempontból 4. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus figyelmét fel kell hívni a fiatal művészek zsűrizetlen alkotásainak műhelybemutatójára 5. A rendőrséget fel kell kérni az ott kialakult életmód és helyzet rendszeres ellenőrzésére és a szükséges intézkedések megtételére 6. A Művelődésügyi Szakigazgatási Szervek rendszeresen ellenőrizzék a műtermi munkabemutatókat, különösen ezek megnyitóit 7. A balatonbogiári helyi tanács szabálysértés esetén az érvényben levő jogszabályok szerint járjon el".

129 1973 nyarán tehát felgyorsulnak az események: a rendőrség szinte kétnaponként rendszeresen ellenőrzi, kik tartózkodnak a kápolnában, éjszakai razziákon előállítják a Galántai György környezetében és baráti körében lévőket. A rendőrség bűnügyi alosztályvezetője, F. F. őrnagy a kaposvári megyei főkapitánysághoz küldött szigorúan titkos jelentéseiben részletesen leírja akcióikat, és gyakorta előre minősíti is a tapasztaltakat. A kápolnatárlatok körüli közönségre, Galántai Györgyre és barátaira vonatkozó későbbi vádak és alátámasztásuk jórészt tőle származnak, megfogalmazásai ugyanúgy, mint prejudikáló megjegyzései is bekerülnek a megyei jegyzőkönyvekbe. „Az ellenőrzések során már az 1972-es évben is azt állapítottam meg, hogy Galántai György festőművész nem az engedélyben biztosított célokra használja fel a Római Katolikus Egyházközségtől bérelt kriptát és kápolnát. Cselekményével különböző jogsértéseket követ el. Annak ellenére, hogy több ízben felhívtuk, a 76