Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

18. kép. Topor András: Priíepi kövek (1980) A FI szétválását a 80-as évek viharos sebességgel divatossá váló szenzibilis festésze gyorsította: a kísérlet egy közös nyelvezeten alapuló, korszerű természetelvű festészet i teremtésére kudarcba fulladt. A csoport tagjainak szétválása a 80-as évek közepén n egyikük számára az egyéni kiteljesedés lehetőségét nyújtotta. Nyolcadik, időben utolsó lításukra 1985-ben került sor a Fonyódi Nyári Galériában hét kiállítóművésszel. A FI műhelyének hatása a benne részt vevő két somogyi művészre részletesebb elei során mutatható ki. Leitner Sándor és Szabados János újabb, 80-as években festett ké egyaránt megjelennek az érzékeny, finom szürkés árnyalatokra hangolt felületek. Míg Lei nél a dokumentum fotók átirataiban, Szabadosnál összegző erejű fakturális hatásol valósul meg (20. kép). A kaposvári Somogyi Képtárban megrendezett egyéni kiállítások sora és a Megye nács részéről alkalomszerűen gyakorolt vásárlások adták az FI művészei együttműköc nek kifutását a 80-as évek közepére. Megemlíthető, hogy a kaposvári Tanítóképző Fő Ián Tölg-Molnár Zoltán két fémmaratással kivitelezett pannója került felállításra meg sos pályázat nyomán.