Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

megalakulásának tervével az illetékes hivatalos körök is szimpatizálnak, sőt kilátásba helyezik, hogy a Somogyi Szépművesekre bízzák a Balaton partján kialakítandó művésztelep ügyét is. A szervezőmunka Z. Soós István nevéhez fűződik. A meghívott művészek örömmel támogatják a felvetést és szükségét is látják az új szervezetnek.

9 Az egyesület 1947. április 12-én tartotta alakuló és egyúttal alapszabályt kidolgozó közgyűlését, amelyre Somogyból elszármazott, tekintélyes művészként Büki Bélát, Ispánky Józsefet, Jálics Ernőt és Martyn Ferencet is meghívják. Az elnöki posztot Kunffy Lajos vállalta, míg szervezőtitkárnak az igen aktívZ Soós Istvánt választották meg. Az egyesületbe a következő tagok belépéséről tudunk

10

: Kunffy Lajos festőművész - Somogytúr, Ispánky József szobrászművész - Budapest, Jálics Ernő szobrászművész - Budapest, Büki Béla festőművész - Budapest, Kada László festőművész - Fonyód, Gara Ákos festőművész - Geszti, Weywara Sándor festőművész - Szigetvár, Raksányi Lajos festőművész - Csurgó, Ruisz György festőművész - Kaposvár, Lovrits Kálmán festőművész - Kaposvár, Z. Soós István festőművész - Kaposvár, Martyn Ferenc festőművész - Pécs. Az egyesület kaposvári székhelyű, működési területe Somogy megye. A tagok névsorából látszik, hogy rendkívül heterogén összetételű. Országos hírnevű művész ugyanúgy található köztük, mint vidéki rajztanár. Beérkezett művésznek somogyi viszonylatban leginkább Kunffy Lajos és Z. Soós István számít. A többiek számára a művészettel összekapcsolt tanári állás sovány, de tisztes egzisztenciát adott. A Szépművesek egy hagyományosan tekintélytisztelő, polgárias értékeket valló művészetmodellt képzeltek el, lényegében a korábbi történelmi időszak demokratikusabb folytatásaként. A korszak népi származású művészfiataljait jellemző messianisztikus romanticizmus és az európai értékekkel társuló szocializmus eszméje hiányzott belőlük - a polgári középosztályból való származással, a mentalitással és életkorral összefüggésben. Ugyanakkor az egyesület nem csupán szociális-, egzisztenciális kérdésekben, hanem egy tisztább művészeterkölcs érvényesülése érdekében is megfogalmazta célját.

11 A somogyi születésű vagy Somogyban működők művészetének segítése, másrészt a közönség művészi ízlésének nevelése volt deklaráltan a legfőbb törekvés. A koalíciós idők sajátos jelensége a népi írók, népi kollégiumok, illetve a szabadművelődés rendkívül aktív, propagandisztikus tevékenysége nyomán a tömegek kultúrájának, az új szocialista kultúra gondolatának térhódítása. A Somogyi Szépművesek célkitűzéseiben is megfigyelhető, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a közönség és a művészek kapcsolatában a művészetértés, a műízlés kialakításának problémájára, és kevésbé koncentrálnak deffinitív művészi hitvallásokra, szűkebb értelemben vett esztétikai problémákra. A két fő szempont mellett az alapszabályzat a Somogyban még kialakulatlan múzeumi munka és hiányzó szakértői háttér pótlására néprajzi anyagok gyűjtésének szándékát és szaktanácsadást is magába foglalta. Anyagi alapként a tagdíjon kívül műpártoló tagok hozzájárulásaira, közületek támogatására, alapítványokra, továbbá kiállítási értékesítés után járó százalékokra és a belépődíjak16