Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998
íme csaknem egy fél évszázad főbb, reprezentációra hajló mecénálási gyakorlata a hivatalos célkitűzésekben. E vonulat mögött húzódik a valóságos művészeti élet. A kulturális élet újjáéledése Kaposváron 1945 után A két világháború közti korszak helyi társadalmi életéről, mint előzményről a következők alapján alkothatunk képet magunknak: „A progressziót egy baloldali liberális polgári réteg képviseli. Számszerint kevesen vannak, de egy időben a sajtón át fölerősödik a hangjuk (a század első évei ezek); s társadalmi-szellemi magatartásuk bélyeget nyom a város képére. Elsősorban a városban élő izraelita vallású értelmiségiek, kereskedők, szabadfoglalkozásúak tartoznak ezen csoportba, de komoly szellemi húzóerőt jelent a városban élő és alkotó Rippl-Rónai József és a leruccanó neves pesti művészbarátok köre is. Jóval többen voltak a dzsentrit majmoló, megyei, városi hivatalok után ácsingózó „polgárjelöltek"; akik elsősorban okozói annak, hogy a közügyek nemegyszer operettdíszletté váltak. Természetes, hogy az ő hangjukat fogadja el közvéleménynek a megyeház dzsentri vezetése. Az „urambátyámos, kérlek alássan világ" Kaposváron a kétszobás polgári otthonok lakóinak vágyálma lett. A baloldali liberális réteg, (melynek hangja 1919 után a jobbról-balról ért ütések vagy csak csalódások következtében elhalkul) és a dzsentri imádók között ingadozott egy elég jelentékeny, becsületes gondolkodású értelmiségi réteg; olyan emberek, akiknek műveltsége, a kor színvonalán álló ismeretanyaga szerencsésebb körülmények között jelentős társadalomalakító, közgondolkodást formáló erővé válhatott volna; így azonban magukra maradtak a „legporosabb" kisvárosban, a „konfekciós díszmagyarok" népszínmű-magyarkodásával; s vagy beleszürkültek környezetükbe, vagy elmenekültek a városból." 2 A II. világháború hatalmas károkat okozott a szellemi életben: a zsidó értelmiséget a deportálásokkal Somogyban teljesen elpusztították, a polgári réteg legjelesebb tagjait a baloldali tisztogatások során némították el (Vidovits Ferenc főispán, Csukly József jegyző). Mindezek ellenére a háborút követő két év még a szellemi felbuzdulás átmeneti időszakának számít. A korszak egész gondolkodását áthatotta a hit, hogy a tudást, a korszerű gyakorlati szakismereteket a gazdaság és a kultúra területéről át kell adni azoknak az embereknek, akik helyzetük folytán eddig nem jutottak hozzá. Somogyban is egymás után indulnak be a különféle szabadművelődési tanfolyamok, gazdaképző körök, népfőiskolák fiatal parasztfiúk és lányok számára. Kaposvár első, művelődési célú megmozdulásait a különféle szabadegyletek szervezték, 1947-re a kulturális egyesületek száma 10 fölött van. A vizsgált időszakban mindvégig érdekes húzóerő Kaposvár számára a földrajzilag legközelebb fekvő dunántúli nagyváros Pécs, és egyfajta összekötő szálat jelentett a két város művészeti életében Martyn Ferenc személye is. A város egyházi és polgári körein túl a különféle pártok is nagy figyelmet fordítanak a kultúra ügyére. Ez utóbbiak 1946-tól kezdődően növekvő aktivitással rendezik klubestjeiket. A megye nagybirtokos jellegéből következően a legszélesebb társadalmi bázissal rendelkező párt a Független Kisgazda és Földmunkás Párt. Nagy számú szavazórétege volt még a Szociáldemokrata Pártnak is, amely a kispolgárok, kisüzemi munkások és kiskereskedők, tehát a középréteg támogatására épült. Ugyanakkor számolni kellett a rendkívül aktív kommunistákkal is, akik elsőként alakították újjá szervezetüket 1945-ben; rá négy nappal már megjelenik Somogyvármegye с napilapjuk. A párt 11