Múzeumi Tájékoztató • Régészeti különszám, 1996

BÁRDOS EDITH: A zamárdi avar temető leleteinek restaurálási eredményei

zug minták, szőlőinda levéllel, s valóságos kutyák motívuma stb. díszítik a vasfelületeket. A 2030. sír székén a kereszt is megjelenik (un. „mankós kereszt"). A Nemzeti Kulturális Alapnak és Horváth Péter restaurátornak köszönhetően ebben az évben a harmadik szék is restaurálásra kerül. Vámosiné V. Ilona restaurátor a II. germán fokozatos állatstílusú leletek restaurálását végzi. Az állatornamentikával díszített leletek között több bekarcolt feliratot fedezett fel. Kiemelkedő a bekarcolt írásjeleket tartalmazó leletek között az 1280. sír aranyozott ezüst nagyszíjvége, melyen több írásjelsor is található. A leletet az ásató dr. Harmattá János professzornak adta át megfejtésre. A professzor értelmezésében a felirat türk rovásírás, amelynek a jelentése: „Esküt teljesíts, barátot, élelmet, zsákmányt gyarapíts." A második felirat szamarkandi szogd írással egy török személynevet tartalmaz, amely az öv egyik későbbi tulajdonosának a neve. A harmadik felirat szamarkandi ABC-ben kurzív írással bekarcolt szogd felirat, másik kéztől származik, s az öv egy még későbbi viselőjének a neve. Véleménye szerint a zamárdi szíjvég szogd feliratai helyben készültek, az avarok között szogd ötvösök működését bizonyítják (Szogdok: észak-iráni nyelvű nép a mai Buhara és Szamarkand vidékén. Jelentős írásbeliségük volt, Közép-Ázsia egyik legjelentősebb kereskedőnépe volt. Az I. türk kaganátus idején a türk diplomácia közvetítői is voltak. Szogdia már az óperzsa korban ismert volt.) Harmattá János tanulmánya „A zamárdi avar nagyszíjvég rovásírásos és szogd feliratai" címmel a Somogyi Múzeumok Közleményei 12. kötetében olvasható (amely megjelenés alatt áll). A leletek restaurálása során feltehetően újabb karcolatok kerülnek elő, amelyek nagy segítséget jelentenek - természetesen megfejtve - az avarok Kárpát-medencei történetének részletesebb megértéséhez. BÁRDOS EDITH régész 35