Múzeumi Tájékoztató • Régészeti különszám, 1996
DR. KÖLTŐ LÁSZLÓ: A honfoglalás kora Somogy megyében
temetkeznek újból. Ezért is próbáltuk meg segítségül hívni a természettudományokat, közöttük a történeti antropológiát és a csontkémiai vizsgálatokat. Ezek eredményeinek bemutatását kíséreljük meg a következőkben, felhíva a figyelmet arra, hogy a Lengyel Imre professzor által meghatározott genetikai struktúrák (családmodellek) csupán egy lehetséges, ám nagyon valószínű megoldásai a temetőn belüli rokoni kapcsolatok ábrázolásának. A tárlókban látható arcrekonstrukciók a különböző csoportokat képviselő egyének mai ismereteink szerint legvalósághűbbnek vélt arcmásai. A kémiai szerológiai meghatározásokon alapuló csoportosítás lényege, hogy a vizsgált temetőt sírhalmazokból álló területi egységekre bontják, majd az egyes régiókon belül különböző értékekkel rangsorolják a genetikai kapcsolatokat kizáró, vagy valószínűsítő egyedi biológiai jellegzetességeket. Az adott temető-régión belül a genetikai kapcsolatok szempontjából figyelembe veendő sírok közül számítógéppel, különböző valószínűségi szinteken lehet „család-struktúrákat" kialakítani. A kialakítható struktúrák közül a legnagyobb valószínűségi értékűt fogadják el, mint lehetséges „családot". A vörsi temető után Somogy megye egyéb lelőhelyein előkerült fontosabb honfoglaláskori leletek bemutatására törekedtünk. Itt szemléletesen láthatjuk az első tárlóban bemutatott avar és az itt kiállított honfoglalás kori öv szerkezete közötti különbséget a helyreállított fonyódi veretes öv példáján. Honfoglaló eleink szinte azonnal megtelepedésük után megindították mintegy hetven éven keresztül folytatott („kalandozások" néven számon tartott) hadi vállalkozásaikat a keresztény országok ellen. Eközben eljutottak az Atlanti óceánig és a Pireneusokon túlra is behatoltak. A 933-as merse-burgi vereség után fordult figyelmük Bizánc ellen, majd 970 után itteni hadjárataikat is beszüntették. A Balaton déli partján elhelyezkedő temetkezések részben még a „kalandozásokban" résztvevő harcosok nyughelyei lehetnek, amit a sírjaikban talált nyugati pénzek (Berengar itáliai király majd császár, Lothar és Provencei Hugo ezüst dénárjai) jeleznek. A rekonstrukcióban is látható fonyódi övveretek 1988-ban az általános iskola épületének bővítésekor kerültek elő. Ekkor bukkantak egy lovas sírra. A húsz éves kora körül meghalt férfi lábánál a váz szintjénél magasabban temették el az összegöngyölt lóbőrt a benne hagyott koponyával és lábszárcsontokkal. A lóbőrre tették az ezüst lemezcsíkokkal díszített kantárt és mellé helyezték a kengyeleket is. Az aranyozott ezüst veretes övön a vere9
