Múzeumi Tájékoztató • Régészeti különszám, 1996

DR. KÖLTŐ LÁSZLÓ: A honfoglalás kora Somogy megyében

temetkeznek újból. Ezért is próbáltuk meg segítségül hívni a termé­szettudományokat, közöttük a történeti antropológiát és a csontkémiai vizs­gálatokat. Ezek eredményeinek bemutatását kíséreljük meg a következők­ben, felhíva a figyelmet arra, hogy a Lengyel Imre professzor által megha­tározott genetikai struktúrák (családmodellek) csupán egy lehetséges, ám nagyon valószínű megoldásai a temetőn belüli rokoni kapcsolatok ábrázo­lásának. A tárlókban látható arcrekonstrukciók a különböző csoportokat képviselő egyének mai ismereteink szerint legvalósághűbbnek vélt arcmásai. A kémiai szerológiai meghatározásokon alapuló csoportosítás lényege, hogy a vizsgált temetőt sírhalmazokból álló területi egységekre bontják, majd az egyes régiókon belül különböző értékekkel rangsorolják a genetikai kapcsolatokat kizáró, vagy valószínűsítő egyedi biológiai jellegzetessége­ket. Az adott temető-régión belül a genetikai kapcsolatok szempontjából figyelembe veendő sírok közül számítógéppel, különböző valószínűségi szinteken lehet „család-struktúrákat" kialakítani. A kialakítható struktúrák közül a legnagyobb valószínűségi értékűt fogadják el, mint lehetséges „csa­ládot". A vörsi temető után Somogy megye egyéb lelőhelyein előkerült fonto­sabb honfoglaláskori leletek bemutatására törekedtünk. Itt szemléletesen lát­hatjuk az első tárlóban bemutatott avar és az itt kiállított honfoglalás kori öv szerkezete közötti különbséget a helyreállított fonyódi veretes öv példá­ján. Honfoglaló eleink szinte azonnal megtelepedésük után megindították mintegy hetven éven keresztül folytatott („kalandozások" néven számon tartott) hadi vállalkozásaikat a keresztény országok ellen. Eközben eljutot­tak az Atlanti óceánig és a Pireneusokon túlra is behatoltak. A 933-as mer­se-burgi vereség után fordult figyelmük Bizánc ellen, majd 970 után itteni hadjárataikat is beszüntették. A Balaton déli partján elhelyezkedő temetke­zések részben még a „kalandozásokban" résztvevő harcosok nyughelyei lehetnek, amit a sírjaikban talált nyugati pénzek (Berengar itáliai király majd császár, Lothar és Provencei Hugo ezüst dénárjai) jeleznek. A rekonstrukcióban is látható fonyódi övveretek 1988-ban az általános iskola épületének bővítésekor kerültek elő. Ekkor bukkantak egy lovas sírra. A húsz éves kora körül meghalt férfi lábánál a váz szintjénél magasabban temették el az összegöngyölt lóbőrt a benne hagyott koponyával és lábszár­csontokkal. A lóbőrre tették az ezüst lemezcsíkokkal díszített kantárt és mellé helyezték a kengyeleket is. Az aranyozott ezüst veretes övön a vere­9

Next

/
Thumbnails
Contents