Múzeumi tájékoztató 100 éves a mozi, 1996

nítve, szójárásait, mondatait felidézve emlékezzünk együtt a mesterre, a pálya bizonyos szakaszaira, s ezzel együtt természetesen a magyar animáció történetére is. így - megidézve - remélem Macskássy szelleme, embersége talán jobban közöttünk lesz és segít nekünk müvei befogadásában, mondanivalójuk, filozófiájuk értelmezésében. Természetesen egy igen rövid filmtörténeti összefoglalót nem úszhatunk meg. Az animációs film a nagy testvér - a játékfilm - hol mostoha, hol édes kisöccse. Honi rajzfilmgyártásunk kezdő lépéseinek megtétele idején a világ animációs nagymesterei már kiforrott, felismerhető egyéni stílusjegyeket felmutató művekkel szerepeltek a mozikban. Magyarországon a harmincas évek volt az igazi kezdet. Macskássy, Halász, Pál György, Szénássy, Kassowitz, Valker István voltak az úttörők - munkásságuk túlnyomórészt a rajzreklámfilm területén jelentkezett. Két évtizeddel s némi társadalmi változással később, már államilag megszervezett formában, megváltozott körülmények között került sor az igazi áttörésre, a nagykorúság felé megtett első lépésekre. 1950-ben került a mozikba az első színes magyar rajzfilm - A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Ezt további rajzfilmek követték, majd a tényleges felnőtté válás - nem kis mértékben születésnapot ünnepeltünk munkájának eredményeképp - a hatvanas, hetvenes évek táján következett be. Az 1959-től önálló Pannónia Rajzfilmstúdióban Macskássyék nyomában és keze alatt felnőtt egy új nemzedék (Nepp József, Dargay Attila, Reisenbüchler Sándor, Jankovics Marcell, Richly Zsolt, Gémes József, Varga Csaba, a kaposvári születésű Csermák Tibor és mások) és munkásságuk révén a magyar rajzfilm nemzetközi ismertségre tett szert. Filmjeikből ízelítőt láthatnak itt a két terem közti átjáróban is. 1973-ban elkészült az első egészestés magyar rajzfilm, Jankovics Marcell János vitéze, s kicsit később 1980-ban a Rofusz Ferenc rendezte A légy az első Oscar-díjat is meghozta. Ez volt talán az a „virágkor", amelyben számos tehetséges, lelkes kísérletezőkedvű animációs alkotó művész dolgozott nemcsak a Pannóniában, de a pécsi és kecskeméti műhelyekben is. Sikereik mögött bevallottan vagy bevallatlanul ott állt Macskássy Gyula az ember és a művész. Napjainkban sajnos ezt a művészeti ágat is megérintette az idő szele és az egész magyar filmszakmához hasonlóan a magyar animáció is nehéz helyzetben, válságban van. E rövid, de szükséges kitérő után visszakanyarodva ünnepeltünkhöz: érdekes, hogy Macskássy a rendszeres hazai filmgyártás megindulásának évében, 1912-ben született. Ez valószínűleg véletlen, pályájának alakulása viszont nem az. A már diákkorában is kitűnően rajzoló, ötletgazdag szellemű 4