Múzeumi tájékoztató 100 éves a mozi, 1996

idő kell ahhoz, hogy a keretre szerelt két kis villa a és a behatoljon, illetve kihúzódjon a filmszalag két szélén futó perforációkba. A villák az A rugóra vannak erősítve. Két ferde sík R, amelyeken a keret elcsúszik, eltávolítja az L keretet a csapokkal együtt a filmszalagtÖl, amikor az a mozgáspályának alső holtpontjáig ér, illetve a filmhez közeledni engedi a felső holtpontoknál, hogy a villák a perforációkba benyúlhassanak. Ennek az az eredménye, hogy a filmszalag mindig egy irányban, a keretmozgással azonos mértékben halad lefelé és ott álló helyzetben marad addig, amíg a keret felfelé mozgást végez. A képmagasság (19 mm) pontosan a keret pályahosszával egyenlő. Abban a pillanatban, amikor a film megállt, a D pilla szabaddá teszi a fénysugarak útját. A pilla nyílásszöge szabályozható, hogy szükség szerint csökkenteni, vagy növelni lehessen a takarási időt. Ennek különösen felvevő üzemmódban van jelentősége. Az ábra ezt az üzemmódot mutatja. A p' orsóra való folyamatos tekercselést - a szakaszos mozgás okozta rezgéseket a rugós felfüggesztésű e terelőcsap egyenlíti ki. A vetítőgép mechanikája megegyezik a felvevőgépével, tehát a film továbbítását ugyanaz a szerkezet végzi. A lejátszandó film nyitott tekercsen a gép tetején egy kis állványon van, a lejátszott film szabadon jut a vetítőállvány rekeszébe. A vetítőgép optikája más, mint a felvevőé. Különálló fémdobozban kapott helyet a szénradas ívlámpa a kondenzorlencsével együtt. A gépet kézi hajtókarral működtették. A vetítő első bemutatójára 1895. március 22-én a párizsi "Nemzeti Ipart Támogató Társaság" ülésén került sor, ahol Lumière cinomatográfjával felvett a „Munkások kijövetele a Montplaisire-i üzemből" című filmet vetítette le a feltaláló. Ezt követően még több zártkörű bemutatóra került sor, majd 1895. december 28-án megtartották az első nyilvános előadást a Grand Café indiai szalonjában. Tíz különféle témájú (A tenger, Tőzsde tér Lyonban, Kovácsok stb.) saját felvételű filmek egyenként 15-17 m hosszúak voltak. A vetítés mintegy 20 percig tartott, a belépésért 1 frankot kellett fizetni. Míg az első nap bevétele 33 frank volt, három hét múlva ez az összeg napi 1000 frankra ugrott. A siker óriási volt. Lumiere-k első nyilvános bemutatóját tartjuk a mozi születésének, s ezzel kezdődött a filmipar története is. A párizsi bemutatást követően rövidesen Lyonban, Londonban és NewYorkban is szerveztek vetítéseket, amelyek nagy szolgálatott tettek a mozi elterjedésének. Az üzleti siker felkeltette a gépszerkesztők, mechanikusok érdeklődését a vetítőgép további korszerűsítését illetően, így e területen 1896-ban több, mint száz szabadalmat adtak ki Franciaországban, az 1895. évi tízzel szemben. A korszerűsítés mindenekelőtt a kifogástalan filmtováb26