Évezredek üzenete a láp világából, 1996

A római impérium határvidékén 95 nak még ép koporsóra, de a temetés már legalább 2-3 évvel korábban megtörtént. Ezeknél egy aknával mentek le, majd áttörve a koporsót egy pálcával a nyíláshoz ko­torták az értékeket. A legfiatalabb temetkezéseket újra teljesen kiásták - a bűz miatt - és a koporsófedelet le­emelve szinte minden mellékletet elvittek. Az első két módszerrel végzett rablásnál több tárgy a sírban maradt. A rablókat a kardok és a nagy gombos fibulák érdekelték a legjobban. Ezeket hiánytalanul elvitték, csak a 26. sír­ban maradt meg két állatfej formájú, aranyozott ezüst fi­bulagomb. Több sírból került elő lándzsa - az egyikben még a nyél maradványa is - és pajzsdudor. A női sírok jellegzetes leletei az almandin berakásos, aranyozott ezüst S-fibulák, amelyek mindkét vége ma­dárfejben végződött. Különleges lelet a 23. sírban talált szűrőkanál, amelynek végei ezüstlemezből készültek, vasnyelét aranyozták. Talán áldoztatásnál használták. A langobardok ariánus keresztények voltak. A sírkerámia változatos, kézzel formált és kézikorongon készült dara­bok egyaránt előfordulnak. A 8. lelőhely korábbiakban tárgyalt kis temetőjét teljesen azonos módon rabolták ki, ezért feltételezhető, hogy a két temetőt gyakorlatilag egyidőben, talán egyazon közösség rabolta ki, nem sok­kal a langobardok elvonulása után. A bizánci birodalom a Kárpát-medence keleti felét la­kó gepidákkal szemben a langobardokkal kötött szövet­séget. 547-ben kezdődött el a hosszú háborúskodás a két germán nép között. Bizánc sajátos politikai érdekeinek megfelelően mindig a gyengébbik felet támogatta. Ami­kor 565-ben Alboin király vezetésével a langobardok egészen Sirmiumig eljutottak, a bizánci sereg a gepidák segítségére sietett, hogy visszaszorítsák őket. 567 elején a langobardok az alig öt évvel korábban az Al-Dunánál megjelent nomád avarokkal kötöttek szövetséget. Az avar-langobard támadás csapásai alatt a gepida királyság összeomlott. Az Alföldet elözönlő avarok rögtön meg­támadták a frissen bizánci kézre jutott Sirmiumot is. A veszélyes szomszédok elől a langobardok jobbnak látták kitérni és további szövetség fejében 568 húsvétját köve­tően Itáliába vonulva szerződésileg átadták a Dunántúlt. A langobardok elvonulásukkor szinte az egész provin­ciát kiürítették, magukkal vive a korábban idekerült germán néptöredékeket és az antik őslakosság döntő többségét, pl. Scarbantia (Sopron) környékéről. Na­gyobb tömbben Sopianae (Pécs) kivételével csak kör­nyékünkön maradt helyben a korábbi lakosság, amely a később kialakuló ún. Keszthely-kultúrának egyik alko­tóeleme lett. Lelőhelykataszter: 113. В AL ATONMAGYARÓD - HÍDVÉGPUSZTA. 1905-ben szőlőforgatás közben került elő bronzból öntött ún. nomád tükör töredéke, ami egy 5. század közepi sírra utalhat. (SÁGI K. 1984. 86.) 129. BALATONMAGYARÓD - KÁPOLNAPUSZTA. Kápolnapuszta északi részén, az 1993-ban töltéshez elhordott domb nyugati szélén, a rézsűben 1994. ja­nuárjában egy gyermekcsontváz maradványai kerül­tek elő. A feltűnően erősen torzított koponya minden bizonnyal az 5. századból származik. (Barna J. te­repbejárása). 183. BALATONSZENTGYÖRGY - BATTYÁNPUSZ­TA. 1990-ben egy több mint 2 m mély kora népván­dorlás kori (5-7. századi) bolygatott sír került elő a Battyáni úton, vascsat és borostyángyöngy melléklet­tel. (Honti Sz. és Németh P.G. leletmentése, RF 1/44 [1992] 46.) 1. KESZTHELY - DOBOGÓ. Szórványként került a Balatoni Múzeumba egy ezüstből készült langobard S-fíbula. (Germanen, Hunnen, 583.) 170. KESZTHELY - TÉGLAGYÁR. Agyagbányászás során került elő 1954-ben egy magányos hunkori fiúgyermeksír, amely gazdag mellékleteket, több aranytárgyat tartalmazott. Sági K. leletmentése. (SÁGIK. 1955. 185-189). 14. KESZTHELY - GÁTIDOMB. 1895-ben kőbányá­szás során egy hunkori, magányos lovassírt bolygat­tak meg. A leletek egy része - zablatöredék, ezüst­csatok, vasnyílhegyek stb. - a MNM-ba kerültek. (MRT21/12-13.1h.) 36. KESZTHELY - VÁROSI TEMETŐ. A nagy, 7-9. századi temetőben talált két, a 6. század első felére keltezhető fibula a két sír többi melléklete alapján másodlagosan lett felhasználva. (BONA I. 1956. 195.) 34. KESZTHELY-FENÉKI ÚT. 10 sírból állt egy 6. századi, kisebb, előkelő, keresztény család temetője. Valamennyi sírt még a 6. században kirabolták. A 2. sírban ennek ellenére több aranytárgy megmaradt. Müller R. leletmentése és Sági K. ásatása. (SÁGI K. 1991.113-141.) 25. KESZTHELY - VADASKERT. A hun-germán idő­szakban a késő római erőd lakott volt. Erre utal a nagyszámú, az 5. század első felére keltezhető lelet­anyag. Az 5. század közepén egy ostromot követően elpusztították, majd helyreállítása után itt volt Thiu dimer keleti gót király székhelye. A keleti erődfal

Next

/
Thumbnails
Contents