Évezredek üzenete a láp világából, 1996

A római impérium határvidékén 89 42. HÉVÍZ - EGREGY. Az egregyi harangtoronytól Kre, a lejtő alján egy kora császárkori villa rustica egy részét tárta fel Csák Á. 1931-ben. A mozaikkövek és falfestménydarabok az épület egy részének pompájáról tanúskodnak. Egy hagymafejes fibula arra utal, hogy az épületet még a 4. században is lakták. (MRT 17/7) 44. HÉVÍZ - MEXIKÓI U. Egy Juppiternek szentelt oltárkő a bázissal együtt, tehát eredeti helyén került elő. (MRT 17/4) 1. KESZTHELY - DOBOGÓ. A két domb közötti völgyben szétszántottak egy bora császárkori hamvasztásos temetőt, amely összefügghet a 13. lelőhelylyel. (MRT 21/4) 37. KESZTHELY - DOBOGÓ II. 7 2-3. századi és 123 4. századi sírból álló, döntően csontvázas sírokat tartalmazó temető. Sági K. ásatása 1955-1962. (Sági K. 1981.) 30. KESZTHELY - KISHOMOKI-DŰLŐ. A tőzeges környezetből kiemelkedő kis dombon 3-4. századi római villa rustica részleteit tárták fel. Párducz M. ásatása 1947. (MRT 21/9) 14. KESZTHELY-GÁTIDOMB. A felszínen egy késő császárkori település téglaépületének nyomai figyelhetők meg. Horváth L. 1969-ben két szabadon álló kemencét tárt fel. (RF 1/23, 8.) 14. KESZTHELY-ÚSZTATÓ. Az előző telep temetője. 32 sír került feltárásra, az érmek a Gordianustól Iulianusig terjedő időt ölelik fel. Horváth L. - Sági K. ásatása 1967-70. (RF 1/22 321.) 31. KESZTHELY-LEGELŐ-DŰLŐ. Kő- és téglaépületek felszíni nyomai figyelhetők meg. (MRT 21/61) 23. KESZTHELY - CSÓRÉGÖDÖR. Bányászás során és közművezetékkel 4. századi temetőt bolygattak meg. Csák Á. 52, Müller R. 5 sírt tárt fel. A lelőhelytől északra a múlt században kora császárkori urnasírok kerültek elő. (MRT 21/59, Müller R. 1981. 2132.) 17. KESZTHELY-APÁTDOMB. A téglagyár agyagbányájában egy kisebb települést semmisítettek meg. (MRT 21/49) 7. KESZTHELY-ZRÍNYI U. 1970-ben csatornázás során két késő császárkori sírt bolygattak meg. (Müller R. leletmentése.) 29. KESZTHELY-BELTERÜLET. A Balatoni Múzeum épületének környékén császárkori település nyomai figyelhetők meg. 1970-ben 1-2. századi hulladékgödrök kerültek elő. (MRT 21/45) 33. KESZTHELY-ÚJMAJOR. 1-2. századi temető: 117 urnasír és 12 csontvázas temetkezés, a temetőhöz tartozó kőépülettel. Csák Á. ásatása 1909-10. (MRT 21/43) 34. KESZTHELY - FENÉKI ÚT. 1973-ban vízvezetéképítéskor 4. századi téglasírt vágtak át. Müller R. leletmentése. 15. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA. Korábbi település helyére épített 377x358 m-es 4. századi erőd. A falakat 44 kerek torony védte, mind a négy oldal közepén bejárat volt kaputoronnyal. Az erőd ÉK-i részét a Balaton a késő középkorban elmosta. Építési ideje vitatott, legvalószínűbb II. Constantius idején. Korábban Mogentianaval ill. Valcummal azonosították. Feltárása 1883 óta tart, eddig 23 kőépület került elő, többek között: praetorium, bazilika, horreum, lakóépületek, gazdasági épületek. Az erőd déli és északi fala előtt temető is volt. A késő antik népesség a római adminisztráció megszűnése után is helyben marad. (MRT 21/33, Tóth E. 1986. 163-179., Müller R. 1987. 107-109.) 178. KESZTHELY-FENÉKPUSZTA II. A késő császárkori erődtől északra kora császárkori hamvasztásos temető volt. A sírok egy részét a Balaton elmosta. (MRT 21/35, 37.) 16. KESZTHELY - PUSZTATEMPLOM. Császárkori kőépület és 4. századi sírok. Lipp V. ásatása 1883ban. (MRT 21/25) 35. KESZTHELY - HALÁSZRÉT. 4. századi temető, az egyik téglasír fölé az 5. században cella memoriae-X építettek. Sági K. ásatása 1941-ben. (MRT 21/17) 69. SÁRMELLÉK-BELTERÜLET. Építkezés során 4. századi sírt bolygattak meg. 1992-ben csatornázás során újabb sír került elő Il.Constantius kisbronzával. (MRT 40/2) 65. SÁRMELLÉK - ÉGENFÖLD. Földmunka során megbolygatott 4. század végi - 5. század eleji temető, részben téglasírokkal. Horváth L. leletmentése 1985-ben. 179. SÁVOLY- SZIGETI-DŰLŐ. A község D-i végétől K-re kora császárkori telepre utaló kerámiatöredékek gyűjthetők. Kőépítkezésnek nincs nyoma. Honti Sz. terepbejárása. 58. SZENTGYÖRGYVÁR-76-OS ÚT. 1925-ben útépítés során római kori edényégetőkemencét bolygattak meg. (MRT 44/5) 174. SZENTGYÖRGYVÁR-76-OS ÚT. Az előző lelőhelytől É-ra, a Köszvényes patak hídjánál az útbevágásban kora római sírt figyeltek meg. Valószínűleg innen származik egy azóta elveszett bronz fejedény. (MRT 44/7) 180. SZOKEDENCS - TŐZEG. A községet határoló tőzegterületen talált, 375-tel záruló, többszáz darabból álló éremlelet a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a 374-375-ös nagy barbár betörés vidékünket is elérte. Ezzel a támadással hozhatjuk összefüggésbe a fenékpusztai erőd (32.1h.) első nagy pusztulását. (Alföldi M. 1949. 86-89.) 181. TIKOS -NYÁRFÁS-DŰLŐ. A községi temető környéke több korban is lakott volt. Római kori településre a 2-3. századi felszíni leletek utalnak. Honti Sz. terepbejárása.