Évezredek üzenete a láp világából, 1996

Hellasz északi szomszédai 71 tók, urnás rítusúak és bronz mellékletük nem volt. A temetőben előkerült bronz tárgyak többségét - a különféle csüngőket, kést, tőrt, kartekercseket, fibulákat, s ugyanígy a borostyángyöngyöket is - megtaláljuk az idősebb urnamezős korszak kincs- és raktárleleteiben is. A bronzleletek túlnyomó része a korszak végén kerülhe­tett a földbe, s az időszakra jellemző nagyszámú nyíltszíni telep élete is lezárult a korszak végén, pl. a Vörs-Papkert „A" és „C" valamint Balatonmagyaród­Hídvégpuszta lelőhelyeken a Kis-Balaton területén. Az urnamezős kultúra fiatalabb időszakából alig ismerünk lelőhelyeket a Dél-Dunántúlon, s a Kis-Balaton jól kuta­tott régiójában is csak két helyen találtuk meg nyomát (Vörs-Papkert „B" 1 sír, Vörs-Battyáni-disznólegelő 2 sír). A korszak végét jelzik a bronzleletek elrejtése. A temetők felhagyása, a telepek megszűnése a lakosság megritkulására, talán részbeni elvándorlására utal. A Kis-Balaton körzetében ezzel egy 300 éves békés fejlő­dés zárult le. Korai vaskor (Horváth László) A késő bronzkor végén, a Kr.e. 8. századtól kezdődő­en Magyarország területének történetében gyökeres változások következtek be. Az Alföld területére keleti, sztyeppéi eredetű népcsoportok hatoltak be még a késő bronzkor utolsó periódusában (mezőcsáti csoport) és jellegzetes fegyvereik a Dunántúl különböző részein is előkerültek. A korai vaskor második felében, a Kr.e. 6.SZ. közepétől egy ugyancsak keleti eredetű, nagy terü­letet összefogó kultúra jelenik meg az Alföldön („szkíta kor"). A Dunántúlt teljesen más hatások érik. A késő bronz­kor végén, a Kr.e. 8. sz. második felétől, de inkább a 7. század elejétől ez a terület a keleti Hallstatt kultúra része lesz és nagyon erős szálakkal kapcsolódik az ausztriai kalenderbergi műveltség déli, Statzendorf-Gemeinlebarn csoportjához. A valószínűleg nem egységes etnikai ala­pon kialakult Hallstatt kultúra a Dunántúlon némileg el­térő csoportokat hozott létre. A nyugat-dunántúli csoport kapcsolódik természetesen legerősebben az ausztriai Hallstatt kultúrához, de Sopron környékén speciális jel­lemzőkkel rendelkezik. A leletek sokirányú kereske­delmi és kulturális kapcsolatot mutatnak Észak-Itália, a Balkán félsziget és Görögország felé. A Balaton nyugati része a Hallstatt kultúra nyugat-dunántúli csoportjához tartozik. A korai vaskor idején kialakult erődített törzsi köz­pontok (pl.: Sopron-Burgstall, Nagyberki-Szalacska, Pécs-Jakabhegy, stb.) körül csoportosulnak a lelőhelyek. A központok mellett szinte mindenütt megtalálható az arisztokrácia halomsíros temetkezése. A Balaton nyugati részén az előző korszakhoz, a késő bronzkorhoz képest sokkal kevesebb a korai vaskori lelőhely és ezek Keszt­hely környékén koncentrálódnak. A Keszthely­fenékpusztai átkelőhely valószínűleg már ekkor straté­giai fontosságú lehetett. Korábban feltételezték, hogy a fenékpusztai római erődtől északra húzódó sánc korai vaskori, azonban az átvágásakor kiderült, hogy az is ró­mai kori erődítés. A legújabb kutatások szerint Keszt­helytől északra mintegy 20 km-re volt egy korai vaskori erődített település (Zalaszántó-Tátika), a vár alatt több mint 100 halomsírral, melyek közül újabban néhányat feltártak. A Keszthely környéki korai vaskori leletek jól mutat­ják a korszak társadalmi és talán etnikai sokszínűségét. Minden valószínűség szerint halmok fedhették a fenék­pusztai gazdag sírokat (15.1h.) és a Keszthely-Árpád ut­cai sírt (24.1h.). Utóbbi temetkezés azért is figyelemre méltó, mert egy eddig szokatlan temetkezési szokást mutat: ilyen mennyiségű ékszer sírba helyezése koráb­ban szokatlan volt és ez valószínűleg Itáliával való kap­csolatot tükröz. Ezek a sírok az arisztrokrácia temetkezé­sei lehettek. A Keszthely-Vadaskerti temető (25.lh.) viszont a to­vábbélő késő bronzkori népességhez, a köznéphez tar­tozhatott. A balatonszentgyörgyi „szkíta kori" sír (137.1h.) azt jelenti, hogy a korai vaskor utolsó periódu­sában az Alföldről is érkezhettek ide kisebb népcsopor­tok. A kis-balatoni ásatások során a korai vaskorból nem került elő lelet, így e korszak rövid ismertetését a koráb­ban felszínre került emlékek alapján tudtuk csak elvé­gezni.

Next

/
Thumbnails
Contents