Évezredek üzenete a láp világából, 1996

60 Bondár Mária - Honti Szilvia - Horváth László vábbi kutatások számára, hisz az egymást követő periódusok kapcsolatára világít rá. A halomsíros kultúra Balatonmagyaród-hídvégpusztai településén a vermeken és a kisebb gödrökön kívül lakóházat nem találtunk, és ez a tény valószínűleg arra utal, hogy földfelszíni házaik lehettek. A gödrökből nagyon sok edénytöredék, néhány csonteszköz és öntőminta került elő. Bütykökkel díszített vállú bögréken, bordadíszes és beszurkált díszű csupron, csücskös peremű tálon, árkolt bütykös oldaltöredéken, pereme alatt bevagdosott edénytöredéken, kiöntős szájú edénytöredéken, karcolt mintájú és néha mészbetéttel díszített töredékeken kívül még több jellegzetes darab (hombár fazék) képviseli a halomsíros kultúrát. Szerencsés véletlen volt, hogy néhány edénytöredéken a másodlagos átégés következtében megmaradt a hálós mintájú és a csillag alakú fehér festés, amelyek unikumok a hazai leletanyagban. Közép-Európa talán legkorábbi torta maradványa is felszínre került szenesült állapotban az egyik gabonatartó veremből, melyről megállapították, hogy szamócatorta maradványa. A Balaton nyugati térsége a késő bronzkor következő fázisában (BD-HA) a legsűrűbben lakott. Az Kr.e. 12. században az Alpok és a Rajna közötti területen, a korábbi halomsíros kultúra központjában elindul egy újabb népi-kulturális átalakulás, amelyet nagyszámú urnasíros temetőiről urnamezős kultúrának nevezünk. Ennek a nagy kulturális egységnek lesz ekkor része a Dunántúl is. A Dunántúlon a halomsíros kultúra alapjain indul el ez az új fejlődés, nagyon erős halomsíros hagyományokkal és szinte észrevétlenül fejlődik át területünkön az urnamezős kultúrába. Ez a nagy átalakulás valószínűleg újabb népcsoportok vándorlásával is járt, és a Dunántúlon temetkezési szokásaikban is eltérő csoportokat alakított ki. A kutatás korábban csak néhány sír és temető alapján körvonalazta a Balaton-vidéki csoportot, melynek névadó temetői С

sabrendek és Cserszegtomaj. A kisbalatoni ásatások során azonban számos temetőt tártunk fel és joggal mondhatjuk, hogy a Balaton nyugati része a legjobban kutatott terület e korszakot tekintve. A Dunántúlon kialakult különböző korai urnamezős csoportok között Keszthely környéke egy csoport központja, melynek legfontosabb lelőhelye Balatonmagyaród-Hídvégpuszta (113.1h.). A szakirodalom jól ismeri ezt a lelőhelyet a korábban innét előkerült leletek után, de sokszor tévesen az átkelőhely zalavári, északi oldalára lokalizálták. Balatonmagyar ód Az átkelőhely déli részén lévő település szerkezetét is sikerült jól megfigyelnünk. A dombhát keleti szélén talált 56 sírós késő bronzkori (BD-HA) temetőt és a nagyon közeli települést 2-3 m széles, átlagosan 2 m mély 27. kép: A hídvégpusztai erődített késő bronzkori (BD-HA) település és temető alaprajza (l=telep, 2-3=temető) árok vette körül, a délkeleti részen egy kapuval megszakítva. A temetőt és a települést még egy külön árokkal választották el egymástól. A Halomsíros kultúra településének helyén létesítették a későhalomsíros-korai urnamezős (BD-HA) temetőjét. Az 56 sír négy csoportot alkot. Az urnasíroknál nagyon egységes a temetkezési rítus: az urnába helyezték a kalcinált csontszilánkokat és az urnák 40 %-ban a csontszilánkok mellett kis bögréket találtunk. Az urnát tállal fedték le és ezekre dobták a máglyán átégett edények töredékeit. A sírokban aránylag kevés bronztárgy volt, bronztűn, karperecen és csüngőn kívül fegyvert nem tartalmaztak. A sírok 8-10 %-nál fordult elő bronz. A sírokban talált kerámia alapján két periódust tudtunk megkülönböztetni: az idősebb és a fiatalabb fázist. A kettő között egy alig sejthető átmeneti periódus van. Az idősebb sírok kerámiájánál az a jellemző, hogy nagyon erős a korábbi Halomsíros kultúra hatása. Az urnák, tálak és bögrék díszítése minimális, csupán egyszerű plasztikus díszítést alkalmaztak. A temető fiatalabb sírjaiban olyan edényeket találunk, amelyek peremét, vállát síkozással, turbántekercses, vagy kannelúrás díszítéssel látták el. A bögrék füle sokszor felmagasodó, háromszög keresztmetszetű. Úgy képzeljük el, hogy a sírcsoportok egy-egy kiscsalád temetkezései lehettek. Mindegyik sírcsoporton belül van idősebb és fiatalabb sír, tehát a temetőt folyamatosan használták és egy-egy családnak megvolt a külön kijelölt helye. Ezt a temetőt a HA periódus közepéig használták. Több hasonló korú temetőt ismerünk területünkről, amelyek legnagyobb részét az utóbbi években tárták fel. Balatonmagyaród-Kiskányavár lelőhelyen (7.1h.) 23 ur-