Évezredek üzenete a láp világából, 1996

60 Bondár Mária - Honti Szilvia - Horváth László vábbi kutatások számára, hisz az egymást követő perió­dusok kapcsolatára világít rá. A halomsíros kultúra Balatonmagyaród-hídvégpusztai településén a vermeken és a kisebb gödrökön kívül la­kóházat nem találtunk, és ez a tény valószínűleg arra utal, hogy földfelszíni házaik lehettek. A gödrökből na­gyon sok edénytöredék, néhány csonteszköz és öntőmin­ta került elő. Bütykökkel díszített vállú bögréken, bor­dadíszes és beszurkált díszű csupron, csücskös peremű tálon, árkolt bütykös oldaltöredéken, pereme alatt be­vagdosott edénytöredéken, kiöntős szájú edénytöredé­ken, karcolt mintájú és néha mészbetéttel díszített töre­dékeken kívül még több jellegzetes darab (hombár fa­zék) képviseli a halomsíros kultúrát. Szerencsés véletlen volt, hogy néhány edénytöredéken a másodlagos átégés következtében megmaradt a hálós mintájú és a csillag alakú fehér festés, amelyek unikumok a hazai lelet­anyagban. Közép-Európa talán legkorábbi torta marad­ványa is felszínre került szenesült állapotban az egyik gabonatartó veremből, melyről megállapították, hogy szamócatorta maradványa. A Balaton nyugati térsége a késő bronzkor következő fázisában (BD-HA) a legsűrűbben lakott. Az Kr.e. 12. században az Alpok és a Rajna közötti területen, a korábbi halomsíros kultúra központjában el­indul egy újabb népi-kulturális átalakulás, amelyet nagy­számú urnasíros temetőiről urnamezős kultúrának neve­zünk. Ennek a nagy kulturális egységnek lesz ekkor ré­sze a Dunántúl is. A Dunántúlon a halomsíros kultúra alapjain indul el ez az új fejlődés, nagyon erős halomsí­ros hagyományokkal és szinte észrevétlenül fejlődik át területünkön az urnamezős kultúrába. Ez a nagy átalaku­lás valószínűleg újabb népcsoportok vándorlásával is járt, és a Dunántúlon temetkezési szokásaikban is eltérő csoportokat alakított ki. A kutatás korábban csak néhány sír és temető alapján körvonalazta a Balaton-vidéki cso­portot, melynek névadó temetői С sabrendek és Cserszegtomaj. A kisbalatoni ásatások során azonban számos temetőt tártunk fel és joggal mondhatjuk, hogy a Balaton nyugati része a legjobban kutatott terület e kor­szakot tekintve. A Dunántúlon kialakult különböző korai urnamezős csoportok között Keszthely környéke egy csoport központja, melynek legfontosabb lelőhelye Balatonmagyaród-Hídvégpuszta (113.1h.). A szakiroda­lom jól ismeri ezt a lelőhelyet a korábban innét előkerült leletek után, de sokszor tévesen az átkelőhely zalavári, északi oldalára lokalizálták. Balatonmagyar ód Az átkelőhely déli részén lévő település szerkezetét is sikerült jól megfigyelnünk. A dombhát keleti szélén ta­lált 56 sírós késő bronzkori (BD-HA) temetőt és a na­gyon közeli települést 2-3 m széles, átlagosan 2 m mély 27. kép: A hídvégpusztai erődített késő bronzkori (BD-HA) település és temető alaprajza (l=telep, 2-3=temető) árok vette körül, a délkeleti részen egy kapuval meg­szakítva. A temetőt és a települést még egy külön árok­kal választották el egymástól. A Halomsíros kultúra te­lepülésének helyén létesítették a későhalomsíros-korai urnamezős (BD-HA) temetőjét. Az 56 sír négy csoportot alkot. Az urnasíroknál nagyon egységes a temetkezési rítus: az urnába helyezték a kalcinált csontszilánkokat és az urnák 40 %-ban a csontszilánkok mellett kis bögréket találtunk. Az urnát tállal fedték le és ezekre dobták a máglyán átégett edények töredékeit. A sírokban aránylag kevés bronztárgy volt, bronztűn, karperecen és csüngőn kívül fegyvert nem tartalmaztak. A sírok 8-10 %-nál fordult elő bronz. A sírokban talált kerámia alapján két periódust tud­tunk megkülönböztetni: az idősebb és a fiatalabb fázist. A kettő között egy alig sejthető átmeneti periódus van. Az idősebb sírok kerámiájánál az a jellemző, hogy na­gyon erős a korábbi Halomsíros kultúra hatása. Az ur­nák, tálak és bögrék díszítése minimális, csupán egysze­rű plasztikus díszítést alkalmaztak. A temető fiatalabb sírjaiban olyan edényeket találunk, amelyek peremét, vállát síkozással, turbántekercses, vagy kannelúrás díszí­téssel látták el. A bögrék füle sokszor felmagasodó, há­romszög keresztmetszetű. Úgy képzeljük el, hogy a sír­csoportok egy-egy kiscsalád temetkezései lehettek. Mindegyik sírcsoporton belül van idősebb és fiatalabb sír, tehát a temetőt folyamatosan használták és egy-egy családnak megvolt a külön kijelölt helye. Ezt a temetőt a HA periódus közepéig használták. Több hasonló korú temetőt ismerünk területünkről, amelyek legnagyobb részét az utóbbi években tárták fel. Balatonmagyaród-Kiskányavár lelőhelyen (7.1h.) 23 ur-

Next

/
Thumbnails
Contents