Évezredek üzenete a láp világából, 1996

44 Bondár Mária - Hon ti Szilvia - Horváth László Korai és középső bronzkor SOMOG YVÂR- VINKÓ VCIKVL TÚRA (Bondár Mária) Területünkön a legkorábbi bronzkort a SomogyvárVinkovci kultúra képviseli, melynek kutatása mindössze harmincéves múltra tekint vissza. A korábbi véleményekkel ellentétben ma már bizonyitott, hogy a „somogyvári csoport" nem a zóki vagy makói kultúra része, hanem önálló kultúra, amely a jugoszláviai Vinkovci művelődés magyarországi megfelelője. Hazánkban elsősorban Tolna, Baranya és Somogy megyében vannak lelőhelyei. Az újabb kutatások során Zala megyéből is egyre több telepmaradványa vált ismertté. Zala megyében, a hahóti medencében, Börzöncén került elő egyik leggazdagabb telepe. A népesség szétterjedése nyugat-északnyugat irányban követhető nyomon, a Zala folyó mentén és a Balaton vidékén a Kisalföld felé. Kronológiailag a klasszikus vuĉedoli kultúra után és a kisapostagi kultúra között helyezkedik el. Települések Településeit erről a vidékről elsősorban terepbejárásokból ismerjük. Ebből a korszakból máshol is kevés a feltárt telep, így kevés adatunk van a települések szerkezetéről. Az ismert telepek nagy kiterjedésűek, kisebb dombokon helyezkednek el. Valamennyi telephelyen elsősorban gödröket tártak fel. A gödrök egymástól általában 15-20 m távolságra helyezkednek el, egy részük teljesen üres, valószínűleg valamilyen tároló gödör volt, másik részük ún. szemétgödör, amely eredeti funkcióját elveszítve háztartási hulladékkal, használatra már alkalmatlan, rendszerint törött tárgyakkal töltődött be. Régészeti szempontból ezek a gödrök nagyon fontosak, hiszen elég hamar feltöltődtek, így a bennük talált leletanyag egy rövid időszakot reprezentál, így jól használható kronológiai, tipológiai adatokhoz jutunk. Edény m űvesség Edényművességére a jellegzetes seprűzött felületű, ujjbenyomkodásos bordával díszített fazekak, fordított csonkakúp alakú tálak, talpas tálak, egyfülű bögrék, korsók, hengeres testű, kétfülű palackok a legjellemzőbbek. Sajátos az agyagsoványításnál használt technikájuk is: különböző méretű folyami kavicsokat törtek össze kis darabkákra, s ezt keverték homokkal együtt az agyagba. A már említett Börzöncén mintegy 60 edényt sikerült épen vagy kiegészíthetően feltárnunk. Temetkezések A Somogyvár-Vinkovci kultúra népességének temetkezési szokásait alig ismerjük. Szerbiában halmok alatt eltemetett zsugorított csontvázas sírok tartoznak ebbe az időszakba, a Dunántúlról nincs hitelesen feltárt temetője. A hazai anyagban a korábbi tudományos álláspont szerint, a temetkezéseket az ép bögrék előkerülése jelezte. Térségünkben két ilyen „temetkezés" ismert. A börzöncei kutatások alapján ma már egyáltalán nem mondhatjuk ilyen biztosra, hogy az ép bögrék egyértelműen sírt jelentenek, hiszen itt a település különböző gödreiből kerültek elő teljesen ép egyfülű bögrék. Társadalom A területről rendelkezésünkre álló kevés adatból csak közvetve lehet az egykori gazdasági életre, társadalmi berendezkedésre következtetni. Tudjuk, hogy ismerték és használták a négykerekű szekeret, ezáltal minden bizonnyal lehetőségük volt nagyobb területeket bejárni, kereskedni. Az előkerült állatszobrocskák bizonysága szerint a juh, marha, sertés mindennapos állat volt telepeiken. Fejlett kultuszéletük volt, amelyet az idolok megléte is bizonyít. Fémművességükre kevés adatunk van, de a bronzöntés ismeretét bizonyítja néhány bronzbalta és lapos véső valamint a megmaradt öntőminták. Kapcsolataik, legfontosabb leleteik analógiái a Balkánig, majd Anatóliáig követhetők nyomon egy mozgalmas történeti időszakban.