Évezredek üzenete a láp világából, 1996

44 Bondár Mária - Hon ti Szilvia - Horváth László Korai és középső bronzkor SOMOG YVÂR- VINKÓ VCIKVL TÚRA (Bondár Mária) Területünkön a legkorábbi bronzkort a Somogyvár­Vinkovci kultúra képviseli, melynek kutatása mindössze harmincéves múltra tekint vissza. A korábbi vélemé­nyekkel ellentétben ma már bizonyitott, hogy a „so­mogyvári csoport" nem a zóki vagy makói kultúra része, hanem önálló kultúra, amely a jugoszláviai Vinkovci művelődés magyarországi megfelelője. Hazánkban elsősorban Tolna, Baranya és Somogy megyében vannak lelőhelyei. Az újabb kutatások során Zala megyéből is egyre több telepmaradványa vált is­mertté. Zala megyében, a hahóti medencében, Börzön­cén került elő egyik leggazdagabb telepe. A népesség szétterjedése nyugat-északnyugat irányban követhető nyomon, a Zala folyó mentén és a Balaton vidékén a Kisalföld felé. Kronológiailag a klasszikus vuĉedoli kultúra után és a kisapostagi kultúra között helyezkedik el. Települések Településeit erről a vidékről elsősorban terepbejárá­sokból ismerjük. Ebből a korszakból máshol is kevés a feltárt telep, így kevés adatunk van a települések szerke­zetéről. Az ismert telepek nagy kiterjedésűek, kisebb dombokon helyezkednek el. Valamennyi telephelyen el­sősorban gödröket tártak fel. A gödrök egymástól általá­ban 15-20 m távolságra helyezkednek el, egy részük teljesen üres, valószínűleg valamilyen tároló gödör volt, másik részük ún. szemétgödör, amely eredeti funkcióját elveszítve háztartási hulladékkal, használatra már alkal­matlan, rendszerint törött tárgyakkal töltődött be. Ré­gészeti szempontból ezek a gödrök nagyon fontosak, hi­szen elég hamar feltöltődtek, így a bennük talált lelet­anyag egy rövid időszakot reprezentál, így jól használha­tó kronológiai, tipológiai adatokhoz jutunk. Edény m űvesség Edényművességére a jellegzetes seprűzött felületű, ujjbenyomkodásos bordával díszített fazekak, fordított csonkakúp alakú tálak, talpas tálak, egyfülű bögrék, kor­sók, hengeres testű, kétfülű palackok a legjellemzőbbek. Sajátos az agyagsoványításnál használt technikájuk is: különböző méretű folyami kavicsokat törtek össze kis darabkákra, s ezt keverték homokkal együtt az agyagba. A már említett Börzöncén mintegy 60 edényt sikerült épen vagy kiegészíthetően feltárnunk. Temetkezések A Somogyvár-Vinkovci kultúra népességének temet­kezési szokásait alig ismerjük. Szerbiában halmok alatt eltemetett zsugorított csontvázas sírok tartoznak ebbe az időszakba, a Dunántúlról nincs hitelesen feltárt temetője. A hazai anyagban a korábbi tudományos álláspont sze­rint, a temetkezéseket az ép bögrék előkerülése jelezte. Térségünkben két ilyen „temetkezés" ismert. A bör­zöncei kutatások alapján ma már egyáltalán nem mond­hatjuk ilyen biztosra, hogy az ép bögrék egyértelműen sírt jelentenek, hiszen itt a település különböző gödreiből kerültek elő teljesen ép egyfülű bögrék. Társadalom A területről rendelkezésünkre álló kevés adatból csak közvetve lehet az egykori gazdasági életre, társadalmi berendezkedésre következtetni. Tudjuk, hogy ismerték és használták a négykerekű szekeret, ezáltal minden bi­zonnyal lehetőségük volt nagyobb területeket bejárni, kereskedni. Az előkerült állatszobrocskák bizonysága szerint a juh, marha, sertés mindennapos állat volt tele­peiken. Fejlett kultuszéletük volt, amelyet az idolok megléte is bizonyít. Fémművességükre kevés adatunk van, de a bronzöntés ismeretét bizonyítja néhány bronz­balta és lapos véső valamint a megmaradt öntőminták. Kapcsolataik, legfontosabb leleteik analógiái a Balkánig, majd Anatóliáig követhetők nyomon egy mozgalmas történeti időszakban.

Next

/
Thumbnails
Contents