Évezredek üzenete a láp világából, 1996

30 Bánffy Eszter - Bondár Mária - M. Virág Zsuzsanna (Középső rézkor) 14. KESZTHELY-GÁTIDOMB. (Úsztató) A dombon a Balaton-Lasinja-kultúra zsugorított csontvázas temetkezése került elő, edénymelléklettel. (MRT 21/12, 5.t.2.) A kultúra néhány gödrét a domb déli részén tárták fel. Sági K. ásatása, 1968. (Kalicz 1969-70, 90; uő. 1973, 134, 5.t. 7.) 16. KESZTHELY - PUSZTATEMPLOM. A BalatonLasinja-kultúra néhány gödre. Radnóti A. ásatása 1952. (MRT 21/25; Kalicz 1969-70, 91; uő. 1973, 2.kép 13-16.) 20. KESZTHELY - VÁMHÁZ. A Balaton-Lasinjakultúra településéből tűzhely és több gödör került feltárásra. Sági K. ásatása, 1963, és Erdélyi István ásatásai, 1976, 1979, 1983. (MRT 21/30; Kalicz 1973, RF 30, 1977, 33; ArchÉrt 107, 1980, 248; ArchÉrt 111, 1984,266.) 28. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA. (Vasúti őrház IV. lelőhely.) Az ún. Protoboleráz horizont 2 telepgödre. (Korábban Balaton-Lasinja III.) Kalicz N. leletmentése 1964. (MRT 21/23, Kalicz 1970, 108; uő. 1973, 14.kép 1,3; uő. 1991,375.) 35. KESZTHELY - HALÁSZRÉT, NÁDGAZDASÁG. (I. lelőhely) Az ún. Protoboleráz horizont telepe. (Korábban Balaton-Lasinja III.) Egy 52 m hosszú, 34 m széles, földbe mélyített félkörívű ház, 5 boltozatos kemence maradványával. Két kemence körül megpörkölődött emberi koponyák hevertek. Ugyanott egy Triton csigából készült kürt is előkerült. Az épület kultikus, vagy közösségi jelentőségű lehetett. Kalicz N. leletmentése 1964. (MRT 21/20 és 17; Kalicz 1969, 86; uő. 1970, 106-107; uő. 1973; uő. 1991,375,380, 19. ábra) 164. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA-VÍZÜGYI LAKÓTELEP. (Il.lelőhely) A Balaton-Lasinja-kultúra telepén egy nagyméretű oszlopvázas ház részletét és 2 gödröt tártak fel. Kalicz N. leletmentése 1964. (MRT 21/22; Kalicz 1970, 107; uő. 1973.) 48. ALSÓPÁHOK- HÉVÍZ-HALOM. A Balaton-Lasinja-kultúra szórványos telepleletei. Felszíni gyűjtés. (MRT 1/6.) 49. ALSÓPÁHOK - KÁTYÁNALJA. Útépítés közben a Balaton-Lasinja-kultúra telepét vágták át. (MRT 1/20) 61. SÁRMELLÉK - AGYAGBÁNYA. A Balaton-Lasinja-kultúra telepnyoma. Terepbejárás. (MRT 40/1) 163. SÁRMELLÉK - ZALA VÁRI-HATÁRÁROK. A Balaton-Lasinja-kultúra telepnyomai. Terepbejárás. (MRT 59/34) 70. ESZTERGÁLYHORVÁTI - ALSÓBÁRÁNDPUSZTA. Az Alsó-Zalavölgy árterét Ny-ról kísérő dombhát K-i peremén fekvő, viszonylag meredek lejtésű löszdombot, védőgátak építéséhez, anyagnyerőhelynek jelölték ki a kisbalatoni rekonstrukció során. A munkálatokat megelőző leletmentésekkor, a löszdomb platóján és a domboldal felső sávjában a Balaton-Lasinja-kultúra teleprészlete is előkerült. A több mint 4000 m

2 átkutatott terület É-i részén tárták fel a kultúra objektumait: egymástól távolabb, rendszertelenül elhelyezkedő, bizonytalan funkciójú árkokat, 10 gabonatartó vermet és néhány hulladékgödröt. Müller R. ásatása, 1981. (Kis-Balaton 10.1h.) 72. ZALA VÁR - BALATONHÍDVÉG. A hídvégi átkelőhely északi oldalán a Balaton-Lasinja-kultúra telepleletei kerültek elő. Az adatok kis intenzitású megtelepedésre utalnak. M.Virág Zs. ásatása 1985. (ArchÉrt 113, 1986,271.) 75. Z ALA VÁR - MEKENYE. A Furchenstich kerámia kultúrájának (korábban Balaton-Lasinja II.) telepén 9 hulladékgödröt tártak fel. Innen származnak a dunántúli helyi rézművesség első hiteles emlékei: rézolvasztó tégely töredékek és két rézékszer. (MRT 59/24, Kalicz 1970, 138; uő. 1969, 85; uő. 1973.) 77. ZALA VÁR - BASA-SZIGET. A zalavári hát K-i peremén, a Kis-Balaton egykori árterébe benyúló félszigetszerű alacsony kiemelkedésen, a BalatonLasinja-kultúra telepének centrumában, 3200 m -nyi területet kutattunk át. A feltárás eredményei és a terület geomorfológiai képe alapján a település csaknem teljes mértékben feltártnak tekinthető. A település objektumai a félsziget gerincén sűrűsödtek, míg a vízközeli területeken ritkábban jelentkeztek. A feltárt 6 lakóépület a nyugati oldalon sorakozott. A rombusz, trapéz, illetve téglalap alakú házak egyetlen belső térből állhattak, de három építményhez külső toldaléképület is csatlakozott. A falazatot feltehetőleg sártapasztás (patics) alkotta, melyet alapárokba állított oszlopok tartottak. A házak padlózatát és a telep tüzelőhelyeit nem ismerjük. Ezeket valószínűleg a Kis-Balaton vízszint ingadozásaival összefüggő erózió pusztíthatta el. A település déli részén további két, eltérő szerkezetű kisebb méretű, talán gazdasági jelentőségű építményt is megfigyeltünk. A feltárások során összesen 167 gödröt bontottunk ki. Ezek, a részben méhkas alakú tárolóvermek, részben különböző alakú és mélységű anyagnyerő-, illetőleg hulladékgödrök, a településen rendszertelenül, elszórtan helyezkedtek el. A rétegtani megfigyelések szerint a telep építményei és gödrei nem azonos időben funkcionáltak. A masszív konstrukciójú házak és az objektumok szuperpozíciója alapján lelőhelyünkön a Balaton-Lasinja-kultúra tartósabb településével számolhatunk. A Kis-Balaton rekonstrukciójával összefüggő leletmentéseknek köszönhetően, itt nyílt először lehetőség a BalatonLasinja-kultúra egy település típusának alaposabb megismerésére. M.VirágZs. ásatásai, 1983-84, 1987, 1989. (ArchÉrt 112, 1986. 274; RF 41, 1988, 26-27;