Évezredek üzenete a láp világából, 1996

12 Harkay Máté elkészülte után, több évig tartó folyamat lesz. Ennek oka, hogy az árasztásra kijelölt terület nagy részén ma is mocsári növényzet található. A lassú, fokozatos vízszintemelés elegendően hosszú időt ad ahhoz, hogy a mai növénytársulások átalakuljanak, a nagyobb vízmélységet igénylő állományok fokozatosan terjedjenek. Ily módon a legmélyebb vízterületeken megjelenő nyílt víz vagy hínárnövényzet a mocsári állományok területét semmiképpen sem csökkentheti. A beruházás lassulása miatt az I. ütemből elfolyó víz algamentesítésére 1992-ben megkezdődött a II. ütem ÉNy-i részén egy 16 km

2-es terület elárasztása. Ehhez természetszerűleg nem épülhetett költséges zsilip, csak fix küszöbű - azaz nem kezelhető - bukó. Az elárasztott részterület egyben a rendszer legmélyebb területe is, melynek határai mindenütt mesterséges töltések. Ennek következtében a vízszint nem emelhető a kívánt mértékben, hiszen a nádas dominanciájú mocsári növényzet nem tud a szélterületek felé terjeszkedni. Árvizes időszakban a vízszint nem szabályozható. Fentiek miatt a részterület árasztása csak ideiglenes, időben nagyon korlátozott megoldás. Vagy hamarosan megkezdődhet a teljes terület árasztása vagy meg kell szüntetni a részterület duzzasztását is. A beruházás részét képezi még a védőrendszer műszaki kivitelezésével párhuzamosan végzett régészeti kutatás is. A beruházó Vízügyi Igazgatóság felismerte, hogy a védőrendszer kialakításával nagyon nehézzé válna, sőt többségében meg is szűnik a korábban szárazra került területek, egykori szigetek megközelítésének lehetősége. Ezért a rendelkezésre álló pénzügyi keretből elébe menve a ma már elfogadott gyakorlatnak - fedezetet biztosított a régészeti-történeti feltárások végzésére. Ezáltal lehetőség nyílt egy zártabb tájegység teljes történeti keresztmetszetétnek meghatározására. Ennek a hatalmas munkának eddigi eredményeit tartalmazza ez a kötet, melyet ezúton is szívesen és szeretettel ajánlok minden, történelmünk iránt érdeklődő és környezetét szerető olvasó figyelmébe. Irodalom: Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Veszprém megye régészeti topográfiája. A Keszthelyi és Tapolcai járás. Budapest, 1966. Bendefy László - V.Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Budapest, 1969. Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfiája. Budapest, 1918. Cholnoky Jenő: Keszthelyt meg kell menteni! Pesti Hírlap 1942.01.18. Füssy Tamás: A Zalavári apátság története. Budapest, 1902. Füzes F. Miklós - Sági Károly: A Keszthelyi öböl regressziós jelenségei. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. Veszprém, 5/1966. Holub József: Zala megye középkori vízrajza: Zalaegerszeg, 1963. Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időben. A Göcseji Múzeum Közleménye. Zalaegerszeg, 11/1960. Ligeti L.: A Balaton és szabályozása. Vízügyi Történeti Füzetek. 7/1974. mesterséges töltések váltakoznak a természetes magasparttal. Annak érdekében, hogy az I. ütemből kifolyó víz ne a Zala medrét közvetlenül követve kerüljön a duzzasztózsiliphez, hanem megfelelően hosszú ideig tartózkodjon a tározótérben, két terelőtöltés épült. Mindkettőbe l-l db 5 m nyílású zsilip került, melyek célja, hogy az úszó munkagépek és vízi járművek ezeken áthaladva, jelentős útmegtakarítást érjenek el. Katasztrofális árvíz idején a zsilipek megnyitásával - azaz a rendszer részleges rövidrezárásával a felső szakaszon a túlduzzasztás elkerülhető. A közlekedést segíti a terelőtöltéseket összekötő kiemelt földút, a rajta lévő két vegyes szerkezetű híddal. A II. ütem főbb adatai: Vízgyűjtőterület 2622 km

2 Megváltott terület 62,9 km

2 Elárasztott terület 51,0 km

2 Térfogat (üzemvízszintnél) 64,0x106 m

3 Üzemvízszint 105,80 mB.f. Árvízszint kifolyásnál 105,80 mB.f. befolyásnál 106,30 mB.f. Tartózkodási idő 90 nap Töltések hossza 100 km Belvízöblözet 6 db és a 3 részre osztandó Hévíz-Keszthelyi öblözet A beruházás részét képezi a Fenékpusztán már megvalósított fenntartó műhely, valamint az I. és II. ütemet kiszolgáló tervezett távjelző rendszer, ami a vízgyűjtőés a Védőrendszer hidrometeorológiai- és vízminőségi adatait, a létesítmények (zsilipek, szivattyútelepek) üzemi adatait fogja továbbítani a keszthelyi központba, ill. egyes adatokat a fenékpusztai műhelybe, valamint az Igazgatóság központjába. Kiépítendő a víz szétterülését, ill. összegyűjtését szolgáló belső csatornahálózat is, valamint ki kell alakítani a mindkét ütemet kiszolgáló őrhálózatot is. Az elárasztásra nem kerülő, de megváltott szélterületeken mintegy 550 ha erdő telepítésére kerül sor. A tervezett vízszintemelés, a műszaki létesítmények