Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

Dr. MÜLLER RÓEERT A Kl3Balaton k

utatásátiak problémái A több mint száz éves múltra visszatekintő régészeti kutatás és a Kis-Balaton program keretében végzett nagyszabású ásatások régészetileg az ország egyik legjobban kutatott részévé tették e Ki.s-R~J.aton vidékét. Az 193(3-1935 között /égzett feltárások településtörténeti tanulságalt Szőke B. és Vándor L* összegezték (Zalai Gyűjtemény, 26. kötet.) Az előadás a már korábban megismert lelőhelyek segítségével igyekszik árnyaltabbá tenni ezt a településtörténeti vázlatot, figyelmét kiterjesztve az Alsó-Zalavölgyön kívül az igazi Kis-Balaton térségére is. Vizsgálódásainak eredménye: a településsűrűség bizonyos когзгакокЬап egyenletesebb eloszlást mutat, és amikor az Alsó-Zalavölgy ill. a Zalavári hát szinte lakatlan, a Keszthely-fenékpusztai földnyelv és a Marcali hát folyamatos lakottságot mutat. A hidvégpusztai és a fenékpusztai rév jelentősége többbzör változott: az őskorban, egészen a korai vaskorig a hidvégpusztai átkelő a fontosabb. Ezt a terület sűrűbb lakottsága, és a rév déli oldalának többszöri megerődítése igazolja. A korai vaskortól e. 7. századig több mint egy évezreden át eljelentéktelenedett a hídvégi átkelő, szerepét a fenékpusztai rév vette át. A 8. századtól a 19. század elejéig újra Kidvégpusztán át vezetett a fontosabb út. A települések helyének kijelölésében, a településsűrűségben tötb szempont játszott szerepet: a Balaton vizszintingadozása, a megtelepedők életmódja, a "politikai helyzet" és a "közbiztonság". Ezek a tényezők a különböző korokban különböző mértékben jutottak érvényre. ->