Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

Dr.HEfiCEY GYULA Somogy megyei etnikai antropológia

i vizsgálatok eredményei I985- óta végzek etnikai embertani vizsgálatokat Somogy megyében. A Somogy Hegyei Múzeum Igazgatósággal közösen 16 kutató pontot jelöltünk ki. Ezeket úgy választottuk ki, hogy a török korban is folyamatos népességek mellett sor kerüljön telepes eredetű, nemzetiségekkel kevert lakosságok és minden nemzetiség vizsgálatára is. 1988. IX.l-ig 11 községben fejeztem be a vizsgálatot, melyekre mindenhol a tüdőszűrésekkel párhuzamosan került sor. A legnagyobb szabású előkészítés Vörsön volt, ahol az 1823. évi összeírás és a legrégebbi helyi egyházi anyakönyv alapján őslakosnak minősülő 24-60 éves férfiakat és nőket felkérő levéllel hívták be vizsgálatra és azok 95 /í—a meg i s jelent. Főbb eredmények a 24-60 évesek adatai alapján: Testmagasság. A Somogy' megyei férfiak és nők - mint általában a dunántúliak - a magyar átlagnál magasabbak, a férfiak termete magasnagyközepes, a nőké nagyközepes-magas. Legmagasabbak a segesdi férfiak (174.48 cm) és a babócsai nők (160.76 cm), a viszonylag legalacsonyabbak a nemesvldi férfiak (169-03 cm) és a darányi nők (156.60 cm). A segesdi, darányi és vörsi férfiak átlagai feltűnően magasabbak a helyi női átlagokhoz képest. Fejjelző. A Somogy megyeiek fej jelzője rövid-túlrövid, hasonlóan, mint általában a falusi és mezővárosi magyaroknál. A legfokozottabban rövid a vörsi férfiak (86.56) és a segesdi nők (87.11), a legkevésbé rövid a kőröshegyi férfiak (84.67) és a látrányi nők (85.51) fejjelzője. A nők fej jelző tekintetében feltűnően egységesek, ugyanez vonatkozik a férfiakra is a kőröshegyiek kivételével, aki e tekintetben a kiskunokhoz és a jászokhoz állnak közelebb. Arcjelző. Somogy megyében az arcjelző túlnyomóan széles, csak a látrányi férfiaknál esik a jelző a középszélesség alsó határába. A legnagyobb mértékben széles a vörsi férfiak (81.12) és a segesdi nők (78. 20), legkevésbé széles a látrányi férfiak (84.11) és a darányi nők (8O.94) arcJelzője. Járomcsont alakja. A somogylak túlnyomd többségénél a járomcsont frontálisan lapult (előreálló), ami az egyik keleti örökségünk és ez a bolhói kaj-horvát származásuakra még a somogyi átlagnál is nagyobb mértékben érvényes. A frontálisan lapult fonna leggyakoribb a versieknél (férfiaknál 78.6 %, nőknél 92.3 %), legkevésbé gyakori a látrányi férfiaknál (50.5 %) és a darányi nőknél (7Ï.4 %)• -22-