V. Delast Elena festőművész kiállítása, 1986

Olajfestményeiről is hasonlót kell elmondjak, bár azok nem tragikusak, csak valami finom, a reneszánsz szfumátóra emlékeztető lágy szomorúság lebeg rajtuk. A festmények néztekor is meg kell várjam e szomorkás hangulat elültét, s csak ezután tudok igazából gyönyörködni a képekben, élvezni csodálatosan mély tüzű lazúrfényeit, finom szín- és tónusátmeneteit. Akárcsak a rajzok, a festmények is alapos szakmai ismeretekről, végtelen türelemről, a témához való mély érzelmi kötődésről tanúskodnak. És még valamiről: e kitűnő képességű festőnőre sokkal jobban oda kellene figyelnie a közönségnek és a szakmának egyaránt, mint ahogy az eddig történt. Pogány Gábor