Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

re kelti valamennyi figuráját", "az indulat évről évre hevesebb lesz." Vagyis sok, egyre több, általa már egyszer megénekelt ismerőssel találkozhatunk dalaiban és jeleneteiben. A színek nemcsak gazdagodnak és sokasodnak palettáján, de - és ez már publicista intellektuális igényességének Gábor Andort mindenki mástól megkülönböztető mércéje - egyre sűrűbbek, egyre tömörebbek lesznek ezek a színek, egyre nagyobb jelentőséget kapnak az egyes színeken belüli árnyalatok, az árnyalatok közti átmenetek. Néhány példával, egyfajta téma- és típus-ikonográfia kiragadott momentumaival kívánjuk érzékeltetni, mire gondolunk. Egyik legnépszerűbb sanzonja, mely Filozófia, nem köztisztaság alcímmel 1911-ben íródott, az Erigy a gőzbe! Harmadik szakasza így hangzik: Egy masszőr szappanhabbal befed, 5 harminchárom stüppöt ád neked, S öklével vadul gyomrodba sújtva, Életkedved' újra lángra gyújtja, Szikrákat látsz és zöld röpke fényt, S úgy szétken, mint egy túrós lepényt, S még csak most kezd egy iramba, bőszbe, Erigy a gőzbe, erigy a gőzbe ! A vendéggel és a masszőrrel legközelebb a Gőzben című jelenetben találkozunk, melynek végén a vendég fellázad, s maga kezdi gyúrni a megvadult masszőrlegényt. Amikor egy témát többször dolgoz fel Gábor Andor, a műfajok egymást váltásának sorrendje esetleges. A századelő újonnan felfedezett jelentős propagandaeszköze az utcai plakát. Ennek hatása, és e hatás mechanizmusának ironikus elemzése először prózában, A reklám ereje című írásban olvasható Gábor Andornál, "...fenn a kerítésen, a szemembe vigyorog egy úr, aki szmokingot visel és egy kereveten van kéjesen elnyúlva. Ajkán pedig ez 77