Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

lyed el" - egy monoklis fregoli veszi körül, egy fővezér, aki kormányzó, aki bár király szeretne lenni, egyszerű altengernagy csupán. Nem tengernagy - emlékszem a József kir-herceg kineve­zési okmányára - csak altengernagy. Nem tengernagy, mert a ten­ger nagy s Magyarországnak nincsen az. Csak altengernagy. De hol az altenger ? (Mint tengerész). Minden újabb tárca egy-egy új vonását mutatja be a kormány­zónak. Bemutatja a külföld ele TI szűkülő gyilkost (A. gyáva gyil­kos); a különleges üdvözlést kuvetelő despotát (Hogy üdvözlöm őt); a magát még mindig az osztrák tengernagyi hivatalban képze­lő bürokratát (A fregatt); a nyilatkozó diktátort (Beszélgeté­sek vele) stb. Az osztrák katonatiszt és a Werbőczy megálmodta magyar nemes vonásait fedezi fel a kormányzóban harsányan, mu­latságosan, de elszomorodva a romláson, amit okoz. "Igazi ma­gyar úr" - kiált fel gúnyos elkeseredetten: "... most olyan a magyar államélet, amilyennek a magyar ural­kodó osztály őstulajdonságai alapján lennie kell. Akik ezer év óta uralkodnak Magyarországon: most futják ki az igazi formáju­kat. Kifutják és beledöglenek, ez kétségtelen, csupán az időpont bizonytalan még. De, hogy ami a mai Magyarországon történik, az hamiiítatlanul magyar, arról csak annak lehet kétsége, aki ш Árpád-korabeli történelmet nem ismeri. Mindaz a rossz...most öm­lik széjjel a megmaradt Magyarországon olyan mocsárrá, amelybe a régi Magyarországnak akkor is bele kell fulladnia, ha a világ­válság kívülről nem fojtogatná." (Ezt izenem). A Horthyval elkezdett arcképfestést, leleplezést folytatja más vezető politikai tényezőkkel is. Ilyen a József főhercegről írt két szatíra (József apánk odaad; Isten atyánk és József 38

Next

/
Thumbnails
Contents