Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

korára alaposan megtanul németül, angolul, franciául, héberül és olaszul. Még nincs tizenkilenc éves, amikor a Kisfaludy Tár­saság pályázatára provençal nyelvből sikerrel fordítja le Mistral Mireio-ját. Érettségi bizonyítványán még alig száradt meg a tinta, mikor rendszeresen verseket fordít a korszak te­kintélyes irodalmi folyóiratának kérésére. Hamarosan megjele­nik a Polgár, a Pesti Napló, a Világ, a Vasárnapi Újság című fővárosi lapokban. A nagyobb lélegzetű fordítások között a Mireio volt a nyi­tány, ezt követte a világirodalom sok más verses és prózai al­kotása, Verne és Molière művei; Byron, Heine, Verlaine, Ver­haeran költeményei. Az első világháború előtti években részt vesz Nagy Endre Modern Színpadának munkájában - jómódú értelmiségivé válik, a Tátrában nyaral, villát bérel a Svábhegyen. Munkássága kétirá­nyú: újságoknak dolgozik és színpadi szerzőként ismerik. Rövid ideig vállalja a Fidibusz című humoros újság szerkesztését. A Károlyi-féle forradalom időszakában a Nemzeti Tanácsban munkál­kodik. Erről az időszakról írja Krúdy Gyula visszaemlékezései­ben, hogy az írók "Letették az esküt Gábor Andor hírlapíró ke­zéhez." A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Kulturális Nép­biztosságon működve, színházi és sajtóügyeket intéz. Kapcsolat­ba kerül a forradalom vezetőivel - így pld. Kun'Bélával -, meg­ismeri a marxizmus klasszikusait. A Tanácsköztársaság leverése után hamarosan letartóztatják. Két jónapi raboskodás után szabadul - vád híján -, de írói mun­kát nem folytathat. "A börtön után négy hónapot vártam a lakásomon békességben, 13

Next

/
Thumbnails
Contents