Horváth János: Bagó Bertalan festőművész kiállítása, 1983

Bagó Bertalan 1932-ben született Ókécskén (Ma Tiszakécske). Középiskoláit Kecskeméten végezte, a rajztanári diplomát Budapesten szerezte. Főiskolai tanárai Blaskó János és Xantus Gyula voltak. Tagja a Művészeti Alapnak. A Balaton partján telepedett le, oda köti tanári munkája. A balatonbogiári művészeti életben szervezői tevékenységet is vállal. Festészetének megformálója a Tisza vidék puritán falvai, áradástól veszélyeztetett tájai és az Alföldhöz kapcsolódó magyar festészet hagyományszerűen szűkszavú nyelvezete. Motívumait a faluvilágból emeli ki. E világhoz való ragaszkodása nyilvánvaló a képeinek ismeretében. A nyaralóélet lármás, tarka forgatagán átsiklik a figyelme. Inkább évről évre visszatér indulásának színhelyére, a szülőfalujába és Bács-Kiskun megye művésztelepére. A Balatont és a dunántúli dombokat is azzal a stíluskészlettel fogalmazza meg képeiben, amely az alföldi festészeti látásmód sajátja. Bagó Bertalan festészetének kialakulása során egy érzelemdús emberalkat küzd a lényeglátó formátumért. A kiérezhető romantikus hajlamát a tudatos fegyelem drámaian egyszerűvé, konok magatartást tükröző egytónusos színezetűvé teszi. A formai egyszerűsítés a karakter eszköztelen megragadása érdekében történik, legyen az emberi alak, fa vagy ház a földbe ágyazottan. A levágott koronájú fák, a csupasz partok, a komor emberek, a félénken döledező viskók együttesen az ember és a természet egymásnak feszülését éreztetik. Valiomásszerű megnyilatkozás ez az élet lényegét illetően. Ebből a klasszikus tradíciónkból sarjadt Bagó Bertalan életműve. Színvilágának kék dominanciája a drámai hangvételtől gyakran visszaragadja a lírai elérzékenyülés felé. A feszes színfelrakást oldott foltkezeléssel váltogatja. Az itt megjelenő technikai játékokból következően a festő vidám, kísérletező útjaiba nyerünk bepillantást. Minden bizonnyal a Balaton játszik ebben a drámai-lírai, azaz romantikus tényezőben befolyásoló erővel. Érthető, hogy a drámai erő visszahódítása érdekében a téli Balaton jeges, ropogós világa felé fordult érdeklődése. A most megrendezésre került gyűjteményes kiállítással kerül ő majd a somogyi tárlatlátogatókkal az eddiginél mélyebb kapcsolatba. Korábbi szereplései a Duna-Tisza közében Tiszakécskén, Lajosmizsén, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunhalason, Nagykőrösön és Baján voltak. 1975 óta 17 egyéni kiállítása volt, az említett helyeken kívül Nagyatádon, Fonyódon, Budapesten és Boglárlellén is. Az új, téli tájképeit már kiállította Balatonberényben. 1958 óta résztvevője a somogyi és egyéb kollektív kiállításoknak. Ilyen módon szerepelt Jugoszláviában és az NDK-ban. Ezúttal közel harminc évi munkásságának a tanúi lehetünk. Horváth János