Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

oldalt és fent az oldalfalhoz csapolt, lehajtható fedelű, vályúszerű rekesz van. A láda elején középütt, belül rászegező zár, kívül kovácsolt lakathurok maradványa. Az előlapot két széles, tulipánszerű ívben hajló vésett keretben elmosódott, virágos festés díszíti, felette az „An no 18 56" (?) datálás. E két motívumsort egyszerű geometrikus faragás zárja. A láda más részein - valamint oldalain is elmosódott festés. Kopott, zárja, fiókjának fedele hiányzik. H: 82,2 cm, Sz: 45,4 cm, M: 48,6 cm. Az eladó édesanyjának volt a menyasszonyi 'ládája. „Édösanyám öreganyjának: Győrffy Julianna Tudóknak volt ebben a ruhája, mikor férhölment. (Nem tudja, mikor.) Geci Samu bácsi (Győrffy Sámuel Geci) csinálta neki, az ollan faragó embör vót. Ez a család nem vót gazdag, 1-2 ruhája lőhetett, mög kis szütt ruhája. Régön nem sokat attak, ha tudott szőrözni hozzá: vót, ha nem, nem vót. A szobájukba vót, de mikor édösanyám megörökőte, akkor a fistöskonyhába tötte. Anyám tej főt, túrót tartott benne, meg a kis zsírosbögréjét, meg a ribálóját (reszelőjét). A fistös konyhába nem vót más bútor, ami kézhöz ködlött, az vót benne. Én fonalat, gombocsokat (gombolyagokat) szoktam tartási benne a komorába." 4. Sarok szekrényke, ómárium, Belezna. (73.15.2.) Fenyőfából csapolt és szögezett, eredetileg barnára festett, falra akasztható sarokszekrényke. Feneke ötszögletű, teteje ugyanilyen, három látható oldala peremelt. Két kovácsoltvas „forgatón" nyíló ajtaja betétes, középen házilag készített vas kulcscímke. Eredetileg belső rászegező zárral működött, most vas fordítózárral csukódik. Ajtaja fölött fémfonálból mintásán szőtt díszítő szalag. Belsejében egyetlen polc. Nagyon kopott, zára hiányzik. M: 71,5 cm, ebből ajtó M: 65,5 cm, legn. mélysége: 34 cm. Az ajándékozó anyósa szerint - amikor ő 1914-ben férjhez ment - a sarokpad felett, a szobasarok falához szegezve állt még. „Akkor még nem ijjen ház vót itt, én ollan füstösházba jöttem, hogy alig lehetett beférni. A szobába vót a sarokpad az asztallá és a pad fölött ollan nagy vasszögeken az ómárium, de az má akkor is igen öreg vót. Akkor még nem vót nálunk az a nagy tisztaság mint most, hogy a cipőt is lehúzzuk, ha bemenünk. Akkor az az egy szobánk vót, mer a füstöskonyhába nem lehetett lenni, sokszor még a szobába is bejött a füst. Ügyis az a nagy füst, meg a korom tartotta el (konzerválta) az ómáriumot is. Mindenféle apróságot tartottunk benne: orvosságot, kis üvegbe pálinkát, kis csuporba pénzt, olyanokat, ami mindennap kézhez köllött." 5. Gyermekállóka, állószék, álló, Pátró. (64.14.1.) (XVII/I. tábla.) Vastag pallóból „szijószéken" faragófejszével készítették. Szögletes, lekerekített élű négy szétálló, hengeres lábon áll. Lapjának közepén 20,5 cm átm. kerek lyuk, mellette a pallóból kivésett kerek mélyedés a gyermek étele számára. H: 84,5 cm, Sz: 41 cm, M: 41,5 cm. „Apósom csináta, Dömötörfi József, Bodri 1896-ban még az én uram számára, aki féléves vót akkor. Hasznáta az öccse meg az én két lányom is, közbe vitték a rokonok is. Utójjára az én Bözsim állt benne 1923-ban. Amikor a picin már űt, akkor bekötöztük a bőcsőbe, de főányi (abban) nem lehetett, mer az mozgott. Akkor betettük az állóba, ott igen jó hele vót, semmi baja se lehetett, mer az álló tartotta a derekát. Hát, ha elalutt, akkó áva alutt, tartotta az áldó. Mikó betettük, egy darabig jó vót, akkó elunta magát, ordétott. Akkó tet45