Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

oldalt és fent az oldalfalhoz csapolt, lehajtható fedelű, vályúszerű rekesz van. A láda elején középütt, belül rászegező zár, kívül kovácsolt lakathurok maradvá­nya. Az előlapot két széles, tulipánszerű ívben hajló vésett keretben elmosódott, virágos festés díszíti, felette az „An no 18 56" (?) datálás. E két motívumsort egyszerű geometrikus faragás zárja. A láda más részein - valamint oldalain is ­elmosódott festés. Kopott, zárja, fiókjának fedele hiányzik. H: 82,2 cm, Sz: 45,4 cm, M: 48,6 cm. Az eladó édesanyjának volt a menyasszonyi 'ládája. „Édösanyám öregany­jának: Győrffy Julianna Tudóknak volt ebben a ruhája, mikor férhölment. (Nem tudja, mikor.) Geci Samu bácsi (Győrffy Sámuel Geci) csinálta neki, az ollan faragó embör vót. Ez a család nem vót gazdag, 1-2 ruhája lőhetett, mög kis szütt ruhája. Régön nem sokat attak, ha tudott szőrözni hozzá: vót, ha nem, nem vót. A szobájukba vót, de mikor édösanyám megörökőte, akkor a fistös­konyhába tötte. Anyám tej főt, túrót tartott benne, meg a kis zsírosbögréjét, meg a ribálóját (reszelőjét). A fistös konyhába nem vót más bútor, ami kézhöz köd­lött, az vót benne. Én fonalat, gombocsokat (gombolyagokat) szoktam tartási benne a komorába." 4. Sarok szekrényke, ómárium, Belezna. (73.15.2.) Fenyőfából csapolt és szögezett, eredetileg barnára festett, falra akasztható sarokszekrényke. Feneke ötszögletű, teteje ugyanilyen, három látható oldala pere­melt. Két kovácsoltvas „forgatón" nyíló ajtaja betétes, középen házilag készített vas kulcscímke. Eredetileg belső rászegező zárral működött, most vas fordító­zárral csukódik. Ajtaja fölött fémfonálból mintásán szőtt díszítő szalag. Belsejé­ben egyetlen polc. Nagyon kopott, zára hiányzik. M: 71,5 cm, ebből ajtó M: 65,5 cm, legn. mélysége: 34 cm. Az ajándékozó anyósa szerint - amikor ő 1914-ben férjhez ment - a sarok­pad felett, a szobasarok falához szegezve állt még. „Akkor még nem ijjen ház vót itt, én ollan füstösházba jöttem, hogy alig lehetett beférni. A szobába vót a sarokpad az asztallá és a pad fölött ollan nagy vasszögeken az ómárium, de az má akkor is igen öreg vót. Akkor még nem vót nálunk az a nagy tisztaság mint most, hogy a cipőt is lehúzzuk, ha bemenünk. Akkor az az egy szobánk vót, mer a füstöskonyhába nem lehetett lenni, sokszor még a szobába is bejött a füst. Ügyis az a nagy füst, meg a korom tartotta el (konzerválta) az ómáriumot is. Mindenféle apróságot tartottunk benne: orvosságot, kis üvegbe pálinkát, kis csuporba pénzt, olyanokat, ami mindennap kézhez köllött." 5. Gyermekállóka, állószék, álló, Pátró. (64.14.1.) (XVII/I. tábla.) Vastag pallóból „szijószéken" faragófejszével készítették. Szögletes, leke­rekített élű négy szétálló, hengeres lábon áll. Lapjának közepén 20,5 cm átm. ke­rek lyuk, mellette a pallóból kivésett kerek mélyedés a gyermek étele számára. H: 84,5 cm, Sz: 41 cm, M: 41,5 cm. „Apósom csináta, Dömötörfi József, Bodri 1896-ban még az én uram szá­mára, aki féléves vót akkor. Hasznáta az öccse meg az én két lányom is, közbe vitték a rokonok is. Utójjára az én Bözsim állt benne 1923-ban. Amikor a picin már űt, akkor bekötöztük a bőcsőbe, de főányi (abban) nem lehetett, mer az mozgott. Akkor betettük az állóba, ott igen jó hele vót, semmi baja se lehetett, mer az álló tartotta a derekát. Hát, ha elalutt, akkó áva alutt, tartotta az áldó. Mikó betettük, egy darabig jó vót, akkó elunta magát, ordétott. Akkó tet­45

Next

/
Thumbnails
Contents