Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

rendezésén azonban még évtizedekig nem változtattak. A téglaházak konyháit kezdetben bótbajtásos-ta, mászókéményes-te építették, s csak lassan-lassan vált általánossá a zártkéményes építkezési mód. Példaként ismét Papp Zoltán dolgozatából idézek. „1891-ben id. Maries Ferenc fiai: János és Ferenc felnőttek. Szűknek bizonyult a meglévő lakás, ezért a kétholdas telket hosszában megosztották. Az öreg házban maradt az id. Maries Ferenc és János nevű fia a családjával . . ., a telek üres felére pedig a családi mintájára Ferenc és növekvő fiai részére újabb két lakást építettek. Ez az épület már téglából épült zsúpfedéllel, (!) de a konyha szabadkéményes volt. Az élelmiszerek tárolására kamrát nem építettek, ezért ezeket a padláson és a konyhában tárolták... Ifjabb Maries Ferenc fiainak életében a lakás berendezése (az 1900as évek elején) már másként alakult. A szobák ekkori berendezése: két ágy, egy sarokpad asztallal, egy sublód, tulipános láda, fogas, tálas a falon, esetenként bölcső. A konyhában néhány könnyen elmozdítható bútordarab volt, legtöbbször házilag készített kisszékek, a régihez hasonló, csak nagyobb vizespad és egy a korábbinál nagyobb asztal. Az edényeket a kemence tetején, később házilag készített polcon vagy lábon álló, ún. telázslin tartották. 1924-ben az újabb házat is átalakították. A zsúpfedél helyére cserepet raktak. A konyhát korszerűsítették: a szabadtűzhelyet a kétsütős rakott tűzhely váltotta fel, a kemence pedig az épület végéhez ragasztott kis kamrába került. A mennyezetet lepadlásolták, és a konyha belső felében kamrát alakítottak ki. A nagy változás oka az volt, hogy Maries Ferenc leánya, Katalin férjhez ment. Férje a régi házban lakó ifj. Maries János fia, István, tehát második unokatestvére volt. Továbbra is mezőgazdasági munkával foglalkoztak." A túlontúl hagyományőrző id. Maries Ferenccel ellentétben a legtöbb csurgói gazda már korábban is élt a gyorsan fejlődő ipar. és technika adta lehetőségekkel, így anyagi helyzetéhez mérten korszerűbb lakást épített. Kétségtelen azonban, hogy már a századforduló táján is előbb építettek új istállót, mint házat. A városiasodásra való törekvés eredményeként az 1880-as évektől Csurgó egyes belterületi utcáiban mind általánosabbá vált a zárt utcasoros építkezés. A gazdálkodás megszabta követelmények miatt azonban csak az iparosok, az alkalmazottak s a széles telkek gazdái engedhették meg maguknak, hogy divatos, utcafrontos, „fordított" házat építtessenek. (XII/I. tábla) Mivel ez az építkezési mód nem befolyásolta alapvetően sem a ház beosztását, sem belső berendezését, nem sorolom külön kategóriába. A füsttelenített házban sokkal könnyebbé vált az emberek, főleg a nők élete. A konyhában már nemcsak keserves kötelességként tartózkodtak, hiszen a füst nem marta szüntelenül a szemüket, és nem kényszerültek a legnagyobb hidegben is nyitott ajtónál tevékenykedni. A konyha lakókonyhává vált, és szerepe az egész család életében megnőtt. Anyjuk, nagyanyjuk felügyelete alatt itt tartózkodhattak most már a gyermekek is. A kenyérsütő kemence ugyan még hosszú időn át a konyhában maradt, de azt is bekötötték a kéménybe. A ke30