Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

seknek a község - egyrészt a szegénység, másrészt a maradiság miatt - nem tudott érvényt szerezni. Még 1926-ban is több mint ötven zsúpos ház állt Csurgón,

11 Alsókon és Csurgósarkadon pedig viszonylag ennél is több. Azt, hogy mennyi volt közöttük kémény nélküli, persze nem tudjuk. Kétségtelen azonban, hogy Csurgó utolsó füstöskonyhás házát csak 1971-ben bontották le a Basakúti utca 33. szám alatt. Nagy szerencse számunkra, hogy egy lelkes, 16 éves honismereti gyűjtő, Papp Zoltán néprajzi pályamunkájából

12 megismerkedhetünk e ház és telek valóságos történetével, mely kitűnően példázza, hogy a gyorsan fejlődő községben miként aprózódtak el az utóbbi ïoo évben a telkek, és milyen változáson ment keresztül az építkezés és életmód. „A visszaemlékezések szerint a 31-es és 33-as számú telek egyben volt együttesen 2 magyar hold), id. Maries Ferencné tulajdonában (egésztelkes jobbágyként 2,4 h szántót, 5 h rétet és 3 h erdőt műveltek elődei). Ezen a területen állt a két egyenlően megépített lakóház .. . mely feltehetően a XVIII. sz. végén épült. Alapja 4, lábazata 5 sor tégla. Sok szalmával kevert, sárga agyagból vert falának vastagsága 68 cm, magassága 280 cm, külső hossza 900 cm, belső szélessége 650 cm. A szobák 27,7 m

2

, a konyhák 10,6 m

2 alapterületűek. A falakban faanyag sehol nincs. A tetőszerkezet fa és zsúppal fedett. Az udvaron volt a nagy méretű istálló és a pajta épülete. Vázát keményfa gerenda alkotta, a falakat sárral betapasztott vesszőfonat. A teteje ennek is zsúp volt. A tűzveszély miatt kb. 60 m-re épült a lakásoktól, mérete sokkal nagyobb ezeknél, 20-24 állatnak volt benne hely. A pajtarésznek is rendkívül nagy tere volt. Szénával megrakott kocsival is be lehetett hajtani. A szénát egy erős állványzat tetejére rakták. Alá még szerszámok, gazdasági felszerelés, rengeteg burgonya vagy más termény fért. A két főépület közötti területen voltak a sertésés baromfiólak. A lakásba egy kis nyitott előtéren (a „pitaron") keresztül juthatunk. Innen nyílik a lakószoba és külön a füstöskonyha négyrészes ajtaja.

13 A lakószoba 30 m

2 alapterületű (6x5 m). Belső magassága 2,45 m. 3 ablak világítja meg, egyenként 90x94 cm-esek. Az ablakok duplák, keretük jó állapotban van... Ezt már felújították. Az ajtó mérete 91x165 cm. A padlózat vert föld, a mennyezet padlásdeszkás, mestergerendás, meszeletlen. Sötétbarnára elszíneződött. A konyha ajtajának két alsó és két felső szárnya külön-külön nyílik. Együttes nagysága 90x168 cm. Kémény nem volt; a füst a ritkára hagyott padlásdeszkák között távozott a padlástérbe és onnan a szabadba. A sütés a kemencében, a főzés a szabadtűznél és az üstházban történt. A főzéshez ún. háromlábat használtak, amelyre ráhelyezték a vas- vagy cserépedényt. A tűzhely falában egy tüzelőnyílás is volt, ezen keresztül fűtötték a szobai mázas cserépkályhát. A lakószobák berendezésének pontos leírására már nem emlékeznek.... Az egyszerű ágyakból, asztalból, tulipános ládából, tálasból és a mázas cserépkályhából állt." Szerencsére a csurgói honismereti gyűjtemény adattárában fennmaradt néhány felvétel is a már részben lebontott házról. Sajnos, a hátsó szoba eredeti ablakait akkorra már kicserélték. b) A füsttelenített végoromfalas ház és berendezésének átalakulása A családok - anyagi helyzetüktől függően - az i88o^as évektől mindinkább téglából (néha vályogtéglából) és cseréptetővel építkeztek, a ház alaprajzi ei27