Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

Ekkor építették át a cselédlakásokat és istállókat is, és újakat is emeltek. Megnövekedett a cselédek száma is. 1885-ben már főiskolát végzett gazdatiszt, mellette a pusztagazda és a következő alkalmazottak voltak: gépész és kovács, hajdú, bognár, kertész, csikósgazda, csikósbojtár, lovász, kormányzói kocsis, igáskocsis, csősz, kilenc béres, bivalyos, négy gyalogbéres, meddüs, toklós, ürüs, kanász és csordás lakta a pusztát.

65 A cselédek alkalmazási minősége azt mutatta hogy, elsőrendűen jövedelmet az állattenyésztésből, nevezetesen a ménesből és a juhászatból reméltek. A földek művelését öt pár igásfogat végezte, ami az intenzív, korszerű földművelést még korántsem reprezentálhatta. A milleneum évében újra számadást végeztek a pusztán. Számba vették a földeket művelési ágak szerint, a gazdasági felszereléseket és a cselédek számát. Ennek a felmérésnek az eredményeit teljes egészében közzétesszük.

66 A szántódi gazdasághoz tartozó szántó 606 kat. hold volt. Ebből kert 9 kat. hold, rét 99 kat. hold, szőlő 18 kat. hold, legelő 340 kat. hold, nádas 926 kat. hold, földadózás alá nem esett 5 177 kat. hold. (Ez utóbbi nagy szám a szántódi berek területe és a pusztához tartozó Balatonrész birtoklásából adódott.) A gazdaság intenzitására az eszközleltár vet fényt. Számontartottak 1 lokomobilt, 1 cséplőszekrényt, 2 vetőgépet, 3 rostát, 18 ekét, 7 boronát, 4 hengert és 16 igásszekeret. Az állatállomány is jelentős volt. 124 szarvasmarha, 110 ló, 567 sertés és 763 merinói juh talált védelmet a hatalmas istállókban. Huszonkét kommenciós cseléd és egy gazdatiszt vigyázta a rendet és mű' vélte határát. A két háború között, a nagy gazdasági válságok - 1927, 1931 - nem kedveztek a puszta további fejlődésének. Az építkezések megtorpannak, csupán az épületek javítását, állagmegőrzést végzik el. A fő építkezést a cselédházakban a külön kis lakások leválasztása jelenti. A harmincas évek végén, a hitleri háborús hadikonjunktúra a gazdaság fellendítését eredményezte. Az állathizlalás vesz elsőrendűen lendületet. Átlagban 600-700 sertést, 90-140 tinót hizlalnak, a szántóföldön pedig kezdik termelni a nagyobb hasznot jelentő ipari növényeket, így a szójababot, kendert, ricinust. A háború természetes velejárója a kézi munkaerő hiánya nem kedvezett az intenzívebb szántóföldi termelésnek, a gépesítés meg még ekkor ugyancsak gyermekcipőben járt. Lényegében elmondhatjuk, hogy Szántódpuszta az állathizlalással lépett a kapitalista nagyüzemek sorába. Szántódpusztának az épületei és a vázlatos gazdasági helyzetéről szóló ismertetés arról győzhetett meg, hogy átlagos felszereltségű és termelési intenzitású agrárüzemet ismerhettünk meg. A puszta a reformkori fellendülést egészen a felszabadulásig nem tudta túlszárnyalni. A környező nagybirtokok sorában az egyik élenjáró gazdaság volt, bár mindvégig a külterjes agrotechnikát alkalmazta. 274