Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

lógiát és építési gyakorlatot nélkülöz az a két átjárati nyílás, ami a konyhában a kemencének a két oldalán a falkutatásokkal előkerült. Az épületnek azt az építési periódusát tárja elénk, amikor a pusztába bevezető út melletti épületek homlokzatát - valószínűleg a milleneum éveiben - rangossá, széppé kívánták tenni. Ekkor kerültek az ablakok fölé a pénzmotívumok és ekkor szüntették meg a oselédudvaroknak élettel teljes képét az út felé, a konyhai bejárat befalazásával. Az épületnek a helyreállításánál - a hasznosítást figyelembe véve - ezt a periódust állítják vissza. A felszabaduláskor nyolc család, nyolc kis szoba-konyha-kamrás egységben lakott. Téglavastagságú falakkal osztották a területet és a szükségletnek megfelelően nyitottak új ablakokat és ajtókat, illetőleg a régieket elfalazták. (6. kép.) A tetőszéke mindkét egymáshoz épített háznak egységes. Műves ácsmunkájú dőlt tetőszék, nádfedéssel. A feljárat a padlásra az épület keleti homlokzatáról volt. A padlás kis ökörszem nagyságú szellőzőnyílásai levegős teret biztosítottak a cselédek kis terményeinek. Az épület múzeumi kiállítási helyiségként fog működni. Itt kap helyet a puszta történetét bemutató kiállítás, melyhez szorosan kapcsolódik egy cselédlakás „in situ" bemutatása az első háború éveiből. A másik szárnyon a puszta életét oly befolyásoló és meghatározó tihanyi átkelőhelynek a révnek történetével ismerkedhetünk. A puszta neves lakójának, Pálóczi Horváth Ádámnak emlékszobája is itt kap helyet. 6. Cselédlak. (12) Az 1820-ban épült nagyméretű téglából készült ún. csőszházat 1910-ben választották szét 4 szobára, 3 konyhára és 4 kamrára, ami azt jelenti, hogy egy lakásnak, a középsőnek közös konyhája volt. A feltevéseket a falkutatások még nem igazolták. Az épület bejárati ajtajai a nyugati oldalról nyílnak, a tetőszék kb. 80 cmre ugrik ki a falmenti járda fölé, így védett közlekedést biztosított a házból kijövőknek. Falazatának anyaga nagyméretű égetett tégla. Az álló tetőszéket náddal fedték. A szobák az akácos útra néznek, ezt a homlokzatot vakolatdísz osztja. Feltevésünk szerint - ezt a falkutatások még nem igazolták - nagyméretű konyhához csatlakozott egy-egy szintén több család elhelyezését biztosító szoba. A kamrák az udvari homlokzatról nyílottak. A konyha szintén boltíves szabadkéményű volt - erre a padláson találtunk nyomokat -, berendezése az 5-ös cselédház berendezésével mutat azonosságot. Szobái fiókgerendásak, úgyszintén a kamrák helyiségei is. Az országosan elterjedt legtipikusabb cselédlakás forma. Ennek alátámasztására ismertetjük a VÁL-ban a tihanyi apátság iratai között regisztrált két cselédlakásnak a tervrajzát. A nagyméretű szobák arra engednek következtetni, hogy egy szobában talán még négy család is lakhatott. Országosan a cselédházak alaprajzi kiosztása nem sok változatosságot mutat, de a konyhai tüzelőberendezések mindenkor a vidék paraszti gyakorlatát követik. Elég itt Vaj kai Aurél kisalföldi kutatásaira utalnunk, aki a Batthyány herceg uradalmi oselédlakásainál megtalálta a konyha falán kívülre épített kemencét, aminek meglétét a paraszti gyakorlatból ismerjük/'

3 252