Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

és az i86o-as kataszteri térkép is. Egyik átépítésének a tervrajzát - melyet közlünk is - a pannonhalmi Rendi Levéltár Gazdasági iratai között leltük meg. Pilcz Károly győrszentmártoni kőművesmester 1912-ben készítette. (4. kép.) A tervrajzon a dőlt vonalkázás az újonnan felhúzandó falakat jelzi, a szaggatott vonalkázás a lebontásra ítélt közfalakat. Az eredeti állapot szerint itt két család élt, két egyforma méretű szobában, középen a téglaboltíves szabad konyhában volt a kocka alakú kemence, a sarkokban rakott katlanház. A szoba felőli falon a cserépkályhák fűtését szolgáló tüzelőnyílások és előtte kis főzőpadkák lehettek. A kamrák az udvari homlokzatról nyílottak, egyik helyét a falkutatások igazolták. A ház alaprajzi kiosztásában a környező parasztházakkal azonos. A szobakonyha-szoba-kamra a módosabb gazdák kedvelt lakóháztípusa volt a 19. sz. második felében. A század elején végrehajtott átalakítással befalazták az északi oromfalon, a kétszárnyú pince ajtó feletti ablakot és az udvari homlokzatra helyezték át. A ház végében lévő két kamra megszűnt és a szobákból hosszanti irányban, konyhai bejárattal kerítettek le lakásonként egy-egy kamrát, kis ablakait a falkutatások igazolták. A lakóház lépcsőzetesen illeszkedik a Kápolna dombba. Hátsó oromfalán van az eredetinek tekinthető vastáblás padlásfeljárati ajtó. Ez a lakás - már a kastélyhoz való közelsége miatt is - mindenkor a puszta bizalmi embereinek adott otthont. Ezért kényelme, építési kivitele a többi cselédlakáshoz képest megkülönböztetett volt. Az első lakás - mely a jószágkormányzó parádés kocsisának adott helyet - bejárata ajtaja elé a két háború között eternittel fedett védett bejáratot építettek. (Lásd az V/l. táblát.) A Mecsek-vidéki Borforgalmi Vállalat ma irodának hasznosítja az első lakást, a hatalmas háromosztatú ablakokkal az eredeti nyílászáróknak a helyét teljesen megsemmisítette. 5. Cselédlak. (10) A cselédlakások építészeti színvonalát meghaladó igényes kivitelezésű az 1839-ben épített nagyméretű téglából készült cselédház. Szobáinak, kamráinak födéméi teknőboltívesek, konyhája téglából rakott boltíves szabadkémény, pitara boltíves. Az akácosát felé eső homlokzaton az ablakok felett vakolatdíszes pénzmotívumok, alattuk köténydísz (lásd V/II. táblát) vannak. Az épület alaprajzilag hátsó falával egymáshoz épített két cselédház. Analóg példaként az egyik szárnyra kiválóan tudtuk hasznosítani Haraszt Jakab kőművesmesternek a szántódi gazdaság számára tervezett cselédlakások tervrajzait. (5. kép.) Az épületnek a falkutatásait elvégeztük, így bizonyossággal állíthatjuk, hogy eredetileg a házaknak egy-egy nagyméretű bejárati ajtaja volt a konyhába. A konyhából nyíltak a szobák és a szobákból a kamrák. A helyiségek padozata döngölt föld, a bejárati ajtóknál - csupán a kápolnadomb felőli lakásnál találtuk meg - terméskő belépő. Az épület annyi átalakításon ment át, hogy a boltíves szabadkéményes konyha eredeti berendezéséből semmi sem maradt fent, csupán a nyomok adnak némi eligazítást. A kémény alatt volt a hátsó falhoz illeszkedő kocka alakú kemence, két sarokban szintén téglából rakott katlanház. A szobák felé, igen szépen kiképezett tüzelőnyílások szolgáltak a szobai cserépkályha fűtéséhez. Minden ana248