Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

пак szállást nyújtó ház meghosszabbíttatott, minthogy most már a somogyi ja­vak kormányzójának lakásul is szolgált." 41 Ez utóbbi adatot erősíti meg a VÁL­ban az átépítést dokumentáló vázrajz (3. kép), melyet Rigler József kőműves­mester készített. (2. sz. melléklet.) A mellékelt vázrajz tömegében az 1860-ban készült kataszteri térképen jelzett úrilakot jelzi. Ekkor még az épületnek a hosz­szanti szárnya nem készült el. Mai formáját 1884-ben kapta. 1911-ben a kastély tűz áldozata lett, ekkor került le a fedésül szolgáló fa­zsindely, ekkor hosszabbították meg a lakóterét és fedésül az akkor igen korsze­rűnek számító eternitet alkalmazták. (IV/I. tábla.) A kastély rekonstrukciós munkái elkészültek Ágostházy László tervei alap­ján, a belső berendezés Mezei Gábor munkája. (VÁTI) Az elmúlt századokra semmi sem emlékeztet, a hajópadlót parkettára, a kockaköveket vörösmárvány­ra, az endrédi szemeskályhát központi fűtésű radiátorokra cserélték ki, így helyet adva két reprezentatív kiállítóteremnek, nívós tárgyalószobának, korszerű irodák­nak. Az épületben kapott helyet a kirendeltségvezető minden komforttal ellátott lakása és egy kis vendéglakosztály. Minden kétséget kizárólag itt lakott a puszta neves költője Pálóczi Horváth Ádám. Ez az épület rejtette magában a költő által oly sokszor megírt szántódi „remetelakot", mely a felvilágosodás korának oly sok neves, kimagasló egyéni­ségét láthatta falai között. A tóra néző ablakából - távcsővel - láthatta szép új balatonfüredi házát is, amiről többször tesz említést. Szántódi, ill. Somogy me­gyei levelezéseit, feljegyzéseit neves kutatója Péterffy Ida teszi a Szántódi Tudo­mányos füzetekben közzé. 3. Gazdasági irodaépület. (1) A puszta egyik legrégibb épülete, a 18. század végén készült térképen már szerepel, bár elhelyezése nem fedi a mai tényleges helyszínrajzot. Az Épületleltár szerint 1740-ben épült nagyméretű téglából, ennek ellentmond az 1790-es évek­ben kelt épületleírás, mert itt falazóanyagában más épületet jelöl. Az 1860-as kataszteri térképen mint a mellette elterülő hatalmas gyümölosöskert - 5 ma­gyar hold és 819 n-öl - gazdasági épületeként jelzi a mai helyén. A fentiek ellentmondásait úgy értelmezhetjük, hogy a ház helyén az allodiá­lis terület egyik rossz falazóanyagából készült „Gesindelhaus"-a állt, és ennek helyére került a reformkori nagy újraépítkezés korszakában a ma is meglévő, nagyméretű téglából épült, volt cselédház. A két háború között a gazdaságnak irodaként és segédtiszti lakásként hasznosított épülete volt. Az épület az elmúlt évszázad alatt annyi átalakításon, módosításon ment ke­resztül, hogy a tervezőmérnök megnyugtató módon sem alaprajzi kiosztását, sem eredeti nyílászáróinak helyét, sem a feltehetően meglévő téglaboltíves szabad­kéményű konyháját nem tudta megtalálni és dokumentálni. 1979. június 23-án a közeli Balatonendréd községben készített vertcsipkék­ből nyílott itt kiállítás, a későbbiekben a Somogy megyei Idegenforgalmi Hi­vatal fogadó helyiségei kapnak itt elhelyezést. (Lásd IV/II. táblát.) 4. Kocsis és kertészlak. (6) A nagy T alakú tégiaboltíves pince egyik bejárata feletti lakóház. Az Épü­letleltár szerint 1740-ben épült. Ezt alátámasztja az 1790-ben kelt leírás, mely így szól: „Cselédház, mely áll 1 szobából, 1 konyhából, 2 kamrából, falai jó anyag­ból épült és fazsindellyel fedett, alatta pince." 42 Meglétét igazolja az 1799-es 246

Next

/
Thumbnails
Contents