Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Szuhay Péter: Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározására

eredetű falu: Bolhó 926-2138, Vízvár 763-1520, Bélavár 453-838, Berzence 1654-4127. M. Stat. Közi. 1932, Fényes E. 1841. 63. Kováts Z.-Cs. Tóth P. 1962. 64. Kogutowicz K. 1936, Gönczi F. 1937. Gönczi számításai elsősorban csak Somogyra vonatkoznak, és lényegében a jólismert képet mutatják be. A gyermekszámkorlátozás mellett, mely természetesen legjelentősebb a reformátusoknál, érdekes jelenségre hívja fel figyelmünket, arra ti-, hogy a fiatalon, 16 éves korában férjhezmenő leány csak jó néhány évvel később szüli meg első gyermekét (általában egyetlent), ami tudatos beavatkozás eredménye. 65. Kogutowicz K. 1936. 44. Az itt szereplő táblázatból mindössze néhány adatot idézünk. 1000 lélekre eső születés. A megyék sorrendje - Baranya, Somogy és Tolna lesz. Először az évszámot, majd a róm. katolikusokat, majd a reformátusok számát közöljük. 1876: 46,3-31,1; 51,4-38,8; 46,2-37,4; 1886: 44,1-23,1; 49,7-32,8; 48,3-32,6; 1891: 36,2-20,2; 41,3-27,1; 39,9-27,4; 1881: 42,4-23,4; 45,1-30,3; 45.7-ЗЗ.З; 66. Arany B. 1898. 67. Itt egy kis táblázatot közlünk csak, melyben az egy családra eső élve született gyermekek száma szerepel: Házasság Az egy családra eső élve született gy. ideje csak a gyermekes gyermektelen is 1751-1800 5,5 5,0 1800-1850 5,2 4,6 1850-1900 3,5 3,0 Kováts Z.-Cs. Tóth P. 1962. 70. 68. I. m. 83. 69. Anderka R. 1970 70. Kovács Katalin jegyzetanyaga és kéziratai. 71. Mellékelten közlünk egy komiósdi féltelkes polgár és fia közt létrejött birtokmegosztási megállapodást. (5. sz. melléklet.) Ezen iratot Knézy Judit bocsátotta rendelkezésünkre. Kaposvári Állami Levéltár, Nagyatádi Cs. Királyi Járás 1854. 5. 1-56. 1 tok. 72. A katolikus népesség ilyen nagyütemű növekedése részben a nagyobb gyermekszámmal, és feltehetően más területekről való beköltözéssel magyarázható. 73. Bizonyság erre a kereső népesség megoszlásának aránya, a mezőgazdasági népesség és ezen belül is a birtokos parasztság rétegződése. Ld. erről 3. sz. melléklet. 74. Gyimesi S. 1975. 75. Lm. 260. 76. I. m. 240. (2. melléklet.) Hogy a fejlődést jól érzékeltessük, Somogy mellett más megyéket is idézünk, sorrendben: Gömör-Kishont, Zala, Vas és Somogy. 1720 1773. 1787 1993 1804 1843 1846 10 11 13 11 13 13 13 34 29 25 25 25 30 33 25 26 27 30 34 21 41 4 10 18 18 26 28 30 77. I. m. 267-272. (11. melléklet.) A szerző 1715, 1720 és 1828-ból közli az iparosok számát. Csurgó -, -, 53; Kaposvár -, -, 160; Nagykanizsa -, -, 212. (Ezek a számok egy-egy alföldi településhez viszonyítva elenyészőek.) 78. I. m. 262-266. 79. A mellékletben egy kivonatos részlet látható. (4. sz. melléklet.) Tört. Stat. Köt. 1976, 80. Hegedűs L. 1905. Hegedűs Szlavónia területét bejárva több református gyülekezetet felkeresett. Ezek a gyülekezetek főleg i860 után alakultak somogyi és baranyai kivándorlókból. (E kivándorlás nagyban hozzásegített a homogén társadalom megmaradásához.) 81. Magy. Stat. Közi. 1918. 82. Kanyar J. 1957. 83. I. m, 51. 84. Mérey K. 1956; Kanyar J, 1957. 227