Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Szuhay Péter: Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározására
: JEGYZETEK i. Ezen a területen először a Budapesti ELTE ВТК. Néprajz tanszékeinek diákköre szervezett gyűjtőutat, 1975. tavaszán, majd pedig az egyetem hivatalos tantervi programjában szerepelt az akkor harmadéves hallgatókkal - 1975 őszén - egy gyűjtés Babócsán. Mindkét alkalommal részt vettem e munkában, és e dolgozat megírásának terve még akkor felmerült bennem. A tanulmány több megállapítása és adata támaszkodik csoporttársaim munkájára. 2. Balogh P. 1902. 3. Sarosácz Gy. 1973. 370. 4. Tarony valószínűleg elírás lehet, mert ennek a falunak mai alakja: Tarany. 5. Sarosácz Gy. 1973. 381. 6. Csányi F. 1889. 118. Csányi a következőket írja: „1619-ben Berzencén 349 főnyi török volt... A Martalócok három csapatban . . . (zsákmánygyűjtők) közt e nevek jönnek elő: Jankó, Gyurkó, Horvát, Marko, Bogdán, Radies, Radosák, Dámján, Mihál, Vuk, Dobrics, Milin, Stoján. Többnyire rácok", és Sarosácz. 1973. 377. 7. Felhő I. 1970. 8. Fényes E. 1841. 206-207. 9. Csánki D. én. 165. 10. Csánki D. én. 431-471. T. Mérey K. 1966. 157-187. 11. Kimutatásokat közöl Csányi F. 1889. és T. Mérey K. 1966. 188-198. Itt.csupán az utolsó év adataiból, 1599-ből idézzük a házak számát: Darány: 49, Istvándi: 30, Alsók: 10, Atád: 9, Babócsa: nem szerepel, Barcs: 17, Bélavár: nem szerepel, Bolhás: 7, Csente: (egyik részének Sarkad, régi neve) 17, Csoknya: 39, Görgeteg: 44, Iharos: 27, Komlósd: 5, Nagymarton: 15, Péterhida: nem szerepel, Sarkad: 5, Segesd: 54, Surd: 15, Szenta: 25, Szob: 12, Tarany: 15, Újlak: nem szerepel, Üjnép: 2, Visonta: 19. Az a néhány falu, amelyhez a „nem szerepel" megjegyzés tartozik, a korábbi öszszeírásokban szerepel, ezért vettük be a felsorolásba. Olyan, ma meglévő falvak, mint Vízvár, Heresznye stb. nem találhatók az összeírásban. 12. Pfeiffer J. 1947. 13. Tóth E. 1940. 14. Zoványi J. 1977. A lexikon több címszava is meggyőz minket erről. Annyira bonyolult azonban az egyháztörténetnek ez a szervezeti része, hogy nem követjük végig a Belső-Somogyi Ref. Egyházmegye történetét. 15. A feltehetően először Sztáray Mihály alatt reformált Komlósd, mely prédikátort és levitát is tartott, a hódoltság utolsó időszakában egyházi vezetőivel útrakelt, s csak 1744 táján tért vissza. Tóth E. 1940. 16. Kováts Z. 1969. 3. Hasonló véleményt vall T. Mérey K. 1966. is. 17. Pehm J. 1934. XVII. f.: Magyarsága. Harcai Zágrábbal. Telepítései. Különösen ez a fejezet foglalkozik, meglehetősen ellenséges hangon a Zágrábi Püspökség történeti szerepével. 18. Csányi F. 1889. Gr. Széchenyi Zsigmond uradalma: Csokonya: 15, Péterhida: 6, Darány: 12, Lábod: 9, Kálmáncsa: 9, puszták: Tarnóca, Komlósd, Heresznye, Bolhó, Szentes. Prick marsall uradalma - községek: Csurgó: 12, Nagymarton: 6, Alsók: 9, Udvarhely: 9, Bellavár: 6, Vízvár: 9, Háromfa: 6, Tarany: 6, gr. Rindsmaul uradalma - Babócsa: 12, Ujnép: 6, puszták: Aracs, Szalay család uradalma - Berzence: 12, Surd: 9, Sarkad: 3, puszták: Szentpál. Malik Ferenc községei: Visonta: 9, Rinyaújlak: 3, Porogh: 3, Czindrei Ignác - Atád: 9, Festetich Kristóf a megyében 11 faluval és 36 pusztával bír, de egyik sem esik erre a területre. (A puszták értéke egységesen 2,5 forint. A puszták itt feltehetően lakott helyet jelentettek.) 19. Csánki D. én. 615. 20. Felhő I. 1970. 4. sz. összesített térképéről leolvasott adatokat közöljük. Örökös falvak: Istvándi, Darány, Szentes, Péterhida, Komlósd, Visonta, Rinyaújlak, Görgeteg, Udvarhely, Szenta, Alsók, Sarkad, Porrogszentkirály, Nagymarton, Bolhó, Barcs, Szabadköltözésű: Berzence, Bélavár, Agarév, Háromfa, Vízvár, Heresznye, Aracs, Szülök, Ör, Zákány, Surd, Porrog, Porrogszentpál. Vegyes jogállású: Ujnép, Rinyaszentkirály, Tarany, Bolhás, Csurgó, Csokonya, Gyékényes, Szob, Nagyatád, Babócsa. 21. Kováts Z. 1969. 53-55. Összefoglaló térképek. 224 1
