Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Szuhay Péter: Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározására

bad legeltetése. A parasztok tehát i6 ooo hold jó földet kapnak, azonkívül fát és közlegelőt 50440 napszámért... Ez a munka nem elegendő a csurgói uradalom részére, mert az 76 000 napot kíván és még húsz szántóvető embert fizetnek évenként szerződése szerint."

41 Bright a terméseredményekről is hosszasan ír. A búza 6-10-szeresét, a rozs 6-9-szeresét termi meg, míg tengeriből az egy holta eső 21 64/76 mérő termés rossznak számít, mert itt nem ritkán 33 mérővel is terem holdanként. Az előző szám azt jelenti, hogy egy azon vetőmagra 112 szem termés jut. „Egy másik jövedelmi forrás a makk és a gubacs cserzés céljaira sok ezer forint bevételt jelent. Nyári évszakban az uradalomnak szinte teljes állatállományát az erdőkbe terelik, három vagy négy hónapig ott maradnak. Az uradalmi állatokon kívül nagy számmal van itt paraszti jószág is.

42 A sertéskereskedelemről is jó képet fest a szerző, ahol is a szerb disznókereskedőkről ír, akik keze alatt „1802. évben 278415 db sertés jött át a török-magyar határon, az itteni erdőkben legelt s azután piacra került Sopronban és Bécsben".

43 Bright a pásztorok és rablók személyét általában azonosnak tartja. Igen jelentős állatállományok legelhettek az igencsak tetemes kiterjedésű erdőkben, és a pásztornépség száma is magas lehetett. Elképzelhető a rablások, állatelhajtások gyakorisága, de fontosabb az állattartás döntő voltának ténye. Végeredményben Bright a csurgói uradalmat kedvezően mutatja be, és Festetich gróf személyében egy felvilágosult, jól gazdálkodó és kísérletező, parasztjaihoz emberséges nagybirtokost mutat be. A Széchenyiek csokonyai uradalma és a benne élő parasztság még jobban elnyerte az angol utazó tetszését. Először is a gróf személyét tisztelte, és ilyen típusú földesúrban látja az ideális földbirtokost.

44 Valóban különleges a földesúr és jobbágyai között fennálló viszony.

45 A gróf mintegy idegenforgalmi látványosságot mutogatja parasztjait. ,,.. a gróf utasítást adott, hogy néhány paraszt leány vegye fel legszebb ruháját. És most a gróf elvitt ezekhez a házakhoz, avval az ürüggyel, hogy néhány falusi lakást mutat meg nekem ... Megható volt micsoda örömmel magyarázta a lakók boldogulását, bizonyítva ezzel, mennyire szívén viseli jólétüket. S az legmagasabbnak látszott az eddig látott falvak között."

46 „Amikor egy nem éppen módosnak látszó paraszt felől érdeklődtem, megtudtam, hogy négy ökre, 3 lova, 5 sertése, 1 tehene és 3 növendékmarhája van. Egy szóval helyzetük jobb, mint vártam a magyar parasztságtól, különösen két rossz esztendő után ... Érdeklődésemre válaszul azt kaptam, hogy a legjobb módú parasztságot gróf Széchényi birtokain találhatom."

47 Feltehetően nem voltak tévesek Bright utóbbi információi, és arra kell gondolnunk, hogy az uradalom jó helyzete nemcsak a jobbágyok gazdasági életére hatott, hanem számos új technológiai találmány bevezetését szorgalmazta és számos, a fogyasztás szférájába tartozó dolgot fogadtatott el; azaz az új paraszti értékek kialakításában, vagy meghonosításában nagy szerepe volt a földesúrnak. Ez a jó viszony és ez a folyamat elsősorban az akkor magyar és főleg a református falvakban játszódott le. Fényes Elek 1841-es műve vált lényegében Csorba József ismertetése,

48 a Vármegye Monográfiák Csánki szerkesztette Somogy vármegye

49 és több más munka alapjává. így szépen végigkísérhető egy-egy megállapítás pontos átvétele és örökös hangoztatása. Fényes összefoglalója több dél-somogyi adatot tartalmaz. Ezekből kibontakozik egy érdekes, néprajzi gyűjtésben is igazolható kép. A megye területén két 193