Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Szuhay Péter: Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározására

botmunkáiból gazdálkodik, és kisebb mértékben van a bérmunkára utalva, jóllehet igen jelentős számú ilyen jellegű szerződés megkötéséről tudunk a XVIII. század végétől kezdve.

32 Mindkét uradalom más viszonyban volt a hozzájuk tartozó falvakkal. Annak ellenére, hogy e két család katolikus volt, lényegében igen toleránsán bántak a protestáns falvakkal, és a katolikus horvát falvakra jóval kevesebb figyelmet fordítottak. Gazdasági előnyöket az előző falvaktól remélhettek, s nem véletlen a kedvező szerződések nagy száma sem.

33 A dolog másik oldala pedig: a protestánsok sokkal következetesebb harcot folytattak az uradalommal, szervezettebb közösségként álltak szembe velük. Röviden kell kitérnünk két falu összehasonlítására.

34 Mindkét község a csokonyai uradalomhoz tartozott és jól reprezentálják a protestáns magyar és a katolikus horvát falvak közti különbséget. 1800 és 1815 között szinte minden évben készült Darány református magyar és Bolhó katolikus horvát falvakról lokális conscripció. Az igás állatok aránya, és a gazdaságok ezekkel való ellátottsága a két faluban egymástól különbözik (1. sz. melléklet). - 1806-ban pl. Darányban 136 féltelkes gazdaságban összesen 256 db ökör van, azaz 128 pár, ami azt jelenti, hogy majdnem minden gazdaságra jut egy pár ökör, egy egész telekre pedig két pár jut. Bolhón ugyanekkor 66 féltelkes gazdaságból 32 egyáltalában nem rendelkezik ökörrel, és a többi gazdának van 82 ökre, ami azt jelenti, hogy egy egész telekre nem sokkal több, mint egy pár ökör jut. Tehát Darányban az igás állatokkal való ellátottság kedvezőbb mint Bolhón. Az egész falut számítva 1812-ben pl. Darányban egy egész telekre több mint két pár ökör, és egy pár ló Jut, míg Bolhón ugyanez az arány 1,78 pár ökör és 0,75 pár ló. Az igaállomány nélküli gazdaságok aránya Bolhón jóval magasabb. A rideg marhák számának alakulása Bolhón kedvezőbb. Itt átlagban egy-egy család több rideg-marhával rendelkezik (3, 4), még a szegényebb gazdaságok is bírnak 1-2-t. Darányban ez a szám mindössze 2, 4 körül mozog. Ezekből a tényekből következik, hogy Darányban ebben az időben a földművelésen volt a hangsúly, míg Bolhón az állattartáson. (A darányi magas igás jószág szám nem közvetlen jövedelemforrás, csak termelési eszköz.) Ebben az időben Magyarországon a virágzó parasztgazdaságok már elsősorban a földművelésen alapulnak. 180i-ben a bolhói társadalom már differenciáltabbnak tűnik, mint a darányi.

35 Bolhón ekkor 42 egész telek van, és ezen 9 egész és 66 féltelkes jobbágy osztozik; van továbbá 20 házas és 7 hazátlan zsellér, valamint 2 árendás. Az össznépesség száma 708, egy egész telekre pedig majdnem 18 ember jut. A házak száma 95, egy házra pedig 7,45 fő számítható. Darányban 1801-ben 91,5 jobbágytelek volt, a népesség száma 1008. Itt egy telekre kb. 11 fő jut, egy házra pedig 5,8 fő. A telkes jobbágyok közül i-nek két egész, i-nek másfél, 11-nek egy egész telke van, 17 a háromnegyed, 119 a fél, 15 a negyedtelkesek száma, 9 házas és 26 hazátlan zsellér él itt, továbbá 2 árendás. Az egésztelkes gazdaságok háztartásai jóval nagyobb népességet foglalnak magukba. így Bolhón 1800ban még egy 23 fős háztartás állt, a 10 egésztelkes háztartásban összesen 141 ember élt, ami telkenként 14,1 fő. Következő évben e szám 12 volt, s mindig is a 10 körül mozgott. Darányban 1801-ben a 11 egytelkes háztartásban összesen 79 ember, azaz telkenként 7,1 fő élt. Ez a szám itt 7 körül mozgott. Ebben a faluban két klasszikusan nagy háztartás volt a század elején, az egyik 2 egész telken, s másik másféltelken szerveződött 12, illetve 15 fővel. Az előző háztartásban 191