Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Knézy Judit: Paraszti tejfeldolgozás és tejtermékek fogyasztása Somogyban (1850–1945)

Mikor a gazdasszony új tejesfazekat vett, belenyúlt a kötényével a vajhaszon biztosítása céljából. Ha kölcsönadtak tejet, a fazék szélére bedugták az ujjukat, a hónuk alá kenték, hogy el ne vigyék a hasznot. (Csököly) Ráolvasó, nagyobb haszon előidézését célzó szerepe is lehetett annak a mondókának, amelyet a megye néhány községében köpüléskor mondtak az asszonyok. De legalább ennyire volt unaloműző jelentősége is, hiszen a köpülés hosszadalmas, unalmas munka. Bár énekek dallama nincs, ütemes, ritmusos előadásával is a munkadalok közé sorolható. „Ki, kê té

é

fő

ü

, henye gatya péntő

ü Hátam mögött vakablak Ha megfoglak beduglak, Hátam mögött hasas lány írós vajat kivan." (B.-szentgyörgy, Simon Jenőné 79 é. kat.)

118 Hasonló ehhez a Mosdósról ismert változat is : „Kelj meg tejfel, kelj : A kapuban egy kislány Írót, vajat kíván."

119 A köpülő asszonyok országszerte dúdolgattak, mondogattak munkájuk közben éneket, verses mondókát. Ismeretesek ún. fejőnóták is az ország más vidékeiről.

150 Somogyban ezideig nem tudunk ilyenről. JEGYZETEK 1. Király István 1962. 5-6. 2. Apor Péter 1972 (1736) 14-21. 3. Kaposvár 1702. évi urbáriumában a mindenütt bevett szokás ellenére elengedik az évenkénti tehenenkénti egy oha vaj beszolgáltatását a határ kicsisége miatt. Kanyar. 1967 8. r. 4. Bclényesy Márta 1958. 142. 5. SML Nemesi inventáriumok 1765. Nikla. 6. A „ház" kifejezés itt lakóhelyiség, szoba értelmű, ahol főzés és egyéb munkák is folynak. 7. SML Nemesi inventáriumok 1781. Várda. 8. A XVIII. századi közép- és kisnemesi építkezésről e többször említett iratcsomó alapján írtunk már. Knézy Judit, 1972. 8. 9. SML Inventária 1779. Belezna, báró Sígrai Károly hagyatéka. 10. SML Protocollum P. 1774. 30. 752-7 Tallián László ingóságai Ötvösben. 11. Schräm Ferenc 1962. 451-4. 12. A két világháború között pl. Csurgó környékén Csurgósarkad, Berzencc, Inke, Inkeyantalfa, Miháld, Iharosberény, Somogycsicsó községek rendelkeztek nagyobb birkaállománnyal Tóth Ferenc 1928. 55. 61-63. 66. 68. 13. A kecsketartás nem lehetett jelentős. A XVIII. században van róla adat, de rendszerint a bárányokkal együtt tárgyalták az összeírások. 14. R. Bright utazásai... 1970. 49. 15. SML. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1772. I. h. 359. Idézi Kanyar József 1967. 123. 163